Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878: V. törvénycikk). (Budapest, 1930)

112 Btk. 109. §. ...Kegyelemben részesítem: 1. azokat az egyéneket, akik a fennálló alkotmányos rend és uralom ellen legutóbb intézett támadásban bármi módon résztyettek, kivéve azokat, akik a támadás szervezésében és irányításában vettek részt vagy támogatásában vezetőkként működtek közre; 2. azokat az egyéneket, akik a magyar állam nyugati határszélein az ország területi épségének önhatalmú megvédése céljából vagy e cél szolgálatában bűncselekményeket követtek el, ha a magyar királyi kormány 1921. évi október hó 21. napján kelt kiáltványában foglalt felhívásának eleget téve, a további ellenállással felhagytak és békés foglalkozásukhoz visszatértek; 3. azokat az egyéneket, akik az 1918. évi október hó 31. napja óta bűnösen felidézett haza- és társadalomellenes forradalmak idején a magyar faj és nemzeti eszme ellen elkövetett cselekmények által felkeltett közelkeseredés és menthető felháborodás hatása alatt vagy abban a téves meggyőződésben, hogy cselekményükkel a magyar faj és nemzeti eszme érdekeit szolgálják, bűncselekményt követtek el. A 3. pont alapján nem részesülnek kegyelemben azok, akiknél a bűncselekmény indító oka az önző nyereségvágy volt, vagy akik a bűncselekmény elkövetését megelőző tíz éven belül nyereségvágyból elkövetett bűn tett miatt hat hónapot meghaladó szabadságvesztésre jogerősen el voltak ítélve. IV. Az 1921. évi december hó 22-én kiadott magas kegyelmi elhatározás (I. K. XXX. 12. sz. 849.) ... I. Kegyelemben részesítem azokat az egyéneket, akiket a polgári büntető bíróság az 1918. évi október hó 31. napja és az 1919. évi március hó 21. napja között lezajlott tömegmozgalmak keretében, illetőleg azokkal kapcsolatban elkövetett vagy a 4039/1919. M. E. számú rendelet 1. §-ában megjelölt és a jelen elhatározásom kelte előtt elkövetett bűncselekmény miatt jogerős ítélettel öt évet meg nem haladó tartamú szabadságvesztésbüntetésre ítélt, — kivéve, ha a magyar királyi igazságügyminiszter megállapítja, hogy az elítélt az állam és a társadalom törvényes rendjére vagy a közbiztonságra veszélyes. Ez a kegyelem kiterjed a mellékbüntetésként kiszabott pénzbüntetésre is, ha behajthatatlansága folytán szabadságvesztésbüntetésre kellene átváltoztatni; nem terjed ki azonban az ítélet egyéb rendelkezéseire.