Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878: V. törvénycikk). (Budapest, 1930)

Btk. 105. §. 109 Btk. 54. Wmak első bekezdésében meghatározott mellékbüntetésekre nem terjed ki. (K. Jh. 868/1910. - B. H. T. III. 240. - B. IV. 57.) 23. Csak a külön ítéletekben kiszabott szabadságvesztés-büntetéseket kell összbüntetésbe foglalni. A kir. törvényszék túllépte tehát hatáskörét, midőn a korábbi ítéleteknek a mellékbüntetések kiszabásáról rendelkező részét is hatályon kívül helyezte, a korábbi ítéletekben megállapított pénzbüntetéseket újból kiszabta s a vádlottnak a Btk. 57. §-a értelmében kiszabott mellékbüntetéseit szintén összbüntetésbe foglalta. (K. 6429/1908. — B. III. 38.) L. még 13. jogeset. IX. Fejezet. A bűnvádi eljárás megindítását és <\ büntetés végrehajtását kizáró okok. 105. §. Kizárja a bűnvádi eljárást: 1. a bűnös halála; 2. a királyi kegyelem; 3. az elévülés. J.: A halál jogkövetkezményeire 1. a 118. 4-t. A kegyelmezés. 1920:XVII. t.-c. 3. §. — A kormányzó általános kegyelmet is adhat, annak azonban, akit az 1848:111. t.-c. 32. §-ában vagy az 1870:XVIII. t.-c. 9. §-ában meghatározott cselekmény vagy mulasztás miatt vontak felelősségre vagy ítéltek el, kegyelmet csak a törvény adhat. Az 1920 március 14-én kelt 224511920. M. E. számú rendelet (I. K. XXIX. 3. sz. 135.) az úgynevezett népköztársaság szervei által kibocsátott igazságügyi rendelkezések érvénytelenségével kapcsolatos kérdések tárgyában. Az alkotmányosság helyreállításáról és az állami főhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről szóló 1920:1. t.-c. 9. §-a értelmében az úgynevezett népköztársaság szerveinek néptörvény, rendelet vagy más elnevezés alatt kibocsátott mindennemű rendelkezései érvénytelenek. Felhatalmazta azonban a nemzetgyűlés a minisztériumot arra, hogy az úgynevezett népköztársaság szerveinek rendelkezéseit, amennyiben a jogrend és a jogbiztonság érdekében szükséges, az alkotmány keretében saját felelősségére ideiglenesen hatályban