Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878: V. törvénycikk). (Budapest, 1930)
100 Btk. 96—103. §-ok jogesetei és a folytatólagosan egymásba kapcsolódó cselekvőség révén jogi és természetes egységet alkotnak és ehhez képest egyetlen összeredményt létesítenek. — Halmazat állapíttatott meg, mikor a vádlott megkísérelte a betöréses lopást, majd egy nappal később előrelátóbb tervezéssel és megfelelőbb eszközökkel sikerült a tervbe vett lopást elkövetnie. (K. 424/1920. — G. XVII. 100. — Bj. LXXII. 204. — B. XIII. 45.) 8. A folytatólagos bűncselekmények ismérve az, hogy a bár különböző alkalommal és mindannyiszor * különálló cselekedettel, de ugyanazon jog sérelmére elkövetett bűncselekmények, a cél egysége és az akaratelhatározás közössége által összefoglaltam egy bűncselekményt alkotnak. Ebből folyik egyfelől, hogy a folytatólagos bűncselekmény az utolsó bűnismétlő aktussal nyer befejezést és másfelől, hogy a folytatólagosságnál fogva egységes bűncselekmény az anyagi törvény alkalmazásánál sem a minősítés, sem más szempontból részekre nem osztható. (K. 3705/1910. — B. IV. 141.) 9. A vádlott nyolcvanhárom esetben folytatólagosan elkövetett hivatali sikkasztás bűntettéért jogerősen elítéltetett; utólag még nyolc sikkasztási eset derült ki. Az alsóbíróság e cselekményekért a külön felelősséget megállapította. A Kúria a vádlottat az utóbb kiderült esetek címén emelt vád alól felmentette; ugyanis folytatólagos bűncselekmény megállapítása esetében az egyes cselekmények között az akaratelhatározás s a cél egysége, valamint a jogsérelem azonossága következtében oly összefüggés és kapcsolat létesül, mely mellett a cselekmények számának vagy sorozatának jelentősége elenyészik s minthogy továbbá a cselekmények folytatólagossága által létesült egységet az a körülmény sem zárja ki, hogy a tettesnek ugyanazon időszakban elkövetett, de csak utóbb kiderített hasonnemú cselekményei később kerülnek bírói elbírálás alá: az egységes bűncselekmény részekre nem osztható, a tettes pedig az egységes cselekmény egyes részeiért különkülön felelősségre nem vonható. (K. 4337/913. — B. VII 193.) 10. Folytatólagos büntetendő cselekmény megállapítása esetén az elévülés szempontjából vádlottnak az elévülési időnél régebbi cselekedetei az egység keretéből ki nem szakíthatok. (K. 5965/910. — B. V. 16.) L. még az egyes bűncselekményeknél.