Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878: V. törvénycikk). (Budapest, 1930)

100 Btk. 96—103. §-ok jogesetei és a folytatólagosan egymásba kapcsolódó cselekvőség révén jogi és természetes egységet alkotnak és ehhez képest egyetlen összeredményt létesítenek. — Halmazat állapíttatott meg, mikor a vádlott megkísérelte a betö­réses lopást, majd egy nappal később előrelátóbb terve­zéssel és megfelelőbb eszközökkel sikerült a tervbe vett lopást elkövetnie. (K. 424/1920. — G. XVII. 100. — Bj. LXXII. 204. — B. XIII. 45.) 8. A folytatólagos bűncselekmények ismérve az, hogy a bár különböző alkalommal és mindannyiszor * különálló cselekedettel, de ugyanazon jog sérelmére el­követett bűncselekmények, a cél egysége és az akarat­elhatározás közössége által összefoglaltam egy bűncse­lekményt alkotnak. Ebből folyik egyfelől, hogy a foly­tatólagos bűncselekmény az utolsó bűnismétlő aktussal nyer befejezést és másfelől, hogy a folytatólagosságnál fogva egységes bűncselekmény az anyagi törvény alkalmazásánál sem a minősítés, sem más szempontból részekre nem osztható. (K. 3705/1910. — B. IV. 141.) 9. A vádlott nyolcvanhárom esetben folytatólago­san elkövetett hivatali sikkasztás bűntettéért jogerősen elítéltetett; utólag még nyolc sikkasztási eset derült ki. Az alsóbíróság e cselekményekért a külön felelősséget megállapította. A Kúria a vádlottat az utóbb kiderült esetek címén emelt vád alól felmentette; ugyanis foly­tatólagos bűncselekmény megállapítása esetében az egyes cselekmények között az akaratelhatározás s a cél egysége, valamint a jogsérelem azonossága következ­tében oly összefüggés és kapcsolat létesül, mely mellett a cselekmények számának vagy sorozatának jelentősége elenyészik s minthogy továbbá a cselekmények folyta­tólagossága által létesült egységet az a körülmény sem zárja ki, hogy a tettesnek ugyanazon időszakban elkövetett, de csak utóbb kiderített hasonnemú cselek­ményei később kerülnek bírói elbírálás alá: az egysé­ges bűncselekmény részekre nem osztható, a tettes pedig az egységes cselekmény egyes részeiért külön­külön felelősségre nem vonható. (K. 4337/913. — B. VII 193.) 10. Folytatólagos büntetendő cselekmény megálla­pítása esetén az elévülés szempontjából vádlottnak az elévülési időnél régebbi cselekedetei az egység kereté­ből ki nem szakíthatok. (K. 5965/910. — B. V. 16.) L. még az egyes bűncselekményeknél.

Next

/
Thumbnails
Contents