Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878: V. törvénycikk). (Budapest, 1930)

96 Btk. 95—96. ^. VIII. Fejezet. A bűnhalmazat. 95. §. Ha valamely cselekmény a büntetőtörvény több rendeletét sérti: ezek közül az lesz alkalmazandó, mely a legsúlyosabb büntetést, illetőleg büntetési nemet állapítja meg. J.: Az eszmei halmazat eseteit 1. az egyes tényálladékoknál. 1. Mikor a vádlott cselekedetei a Btk. 95. §. rendelkezéséhez képest egy cselekménnyé és pedig a súlyosabb tétel szerint minősülő bűntetté alakulnak, az eszmei halmazat megjelölése felesleges. (K. 8399/1909. — B. V. 35.) 2. Azon esetben, melyben a tettes a Kbtk. 126. §-ában meghatározott lopás elkövetése céljából a magánlaksértés vétségét is elköveti, — föltéve hogy mindkét törvénysértés idő és véghezviteli módozat tekintetében elválaszthatlan összefüggésben áll egymással — a Btk. két külön rendelkezésének, habár az egységes cél által összefoglalt megsértése forogván fenn: a Btk. 95. §-ában meghatározott eszmei bűnhalmazat állapítandó meg. (51. T. D. — B. H. T. I. 17.) — L. azonban alábbi 3. jogesetet. 3. A vádlott részéről elkövetett eszközcselekmény a büntetőjogilag önállóan létrejött célcselekményt sem büntetlenné nem teszi, sem magába nem olvasztja. (K. 4435/1924. — B. H. T. VII. 775. — Bj. LXXVII. 154. — G. XVIII. 159.) 4. Egyugyanazon beszédben egyenes felhívás engedetlenségre (Btk. 172. 1. bekezdés) és izgatás a vagyonos osztály ellen (Btk. 172. §. 2. bekezdés): a két vétségnek eszmei halmazatát (Btk. 95. §.) állapítja meg. (K. 4032/1909. — B. III. 147.) 5. Beolvadás a Btk. 95. ^-a értelmében csak egynemű cselekmények között lehetséges, melyek közül a súlyosabb az enyhébbnek minden alkotó elemét magában foglalja. Hogy a cselekmények egyike a másikkal a cél és eszköz viszonyában van, az anyagi halmazat mellőzésére nem szolgál okul. (K. 7086/1927. — B. XXI. 94.) 96. §. Ha ugyanazon személy több büntetendő cselekményt vagy ugyanazon büntetendő cselekményt több ízben követte el: az egyes cselekmé-