Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878: V. törvénycikk). (Budapest, 1930)
90 Btk. 89—92. §-ok jogesetei 122. A Kúria azt a körülményt, hogy a vádlott 26 évvel ezelőtt sajtóvétségért büntetve volt, az azóta eltelt idő hosszú tartamánál fogva a vádlott terhére súlyosítónak nem mérlegelte és minthogy ezzel szemben a vádlott javára nyomatékos enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy a vádlott cikkét őt megtévesztő valótlan bemondásoknak hitelt adva, a napi események közlését gyors ütemben feldolgozó újságírói munkásság hevében abban a tudatban írta meg, hogy azzal a közérdeknek tesz szolgálatot, a vádlott büntetésének rendkívül enyhítésére elég alapot látott fennforogni. (K. 6550/1923. — B. XVII. 44.) 123. Sajtó útján elkövetett rágalmazás esetében nem enyhítő körülmény, hogy a vádlott ellentétes politikai felfogásból eredő felindult kedélyhangulatban írta meg cikkét. Hírlapírónál a büntetlen előélet nem enyhítő körülmény. (K. 5018/1923., 7565/1923. — B. XVII. 30.) 124. Enyhítő körülmény, hogy a már közel két évtizede hírlapírással foglalkozó, 43 éves vádlott, aki éppen azért, mert a politikai és társadalmi események és jelenségek bírálata közben más foglalkozású polgároknál könnyebben juthatott a sajtótörvénnyel és a Btk.-vel összeütközésbe, mindeddig büntetve nem volt. (K. 488/1924. — B. XVIII. 1. - Bj. LXXVII. 53.) 125. A büntetlen előélet a közvélemény irányítására való joggal fellépő és ennek az elismerését váró hírlapírónál az egyéni érték teljességéhez hozzátartozik és nem valami kivételes erkölcsi érdem, tehát nem enyhítő körülmény. (K. 6865/1922. — B. H. T. VII. 774. G. XVIII. 157.) 126. Rágalmazás vádja esetében nyomatékos enyhítő körülmény, hogy a vádbeli tényállítások egy része valónak bizonyult, mely való tények azután a vádlottat a vádbeli cikk túlzásaira és egyéb valótlanságaira felbátorították. (K. 2983/1923. — B. XVI. 89.) 127. Sajtó útján elkövetett szemérem elleni vétségnél rendkívüli enyhítő körülmény, hogy a vádlott, mint felelős szerkesztő vonatott feleletre, aki mint ilyen, csak mulasztása, nem pedig valamely pozitív ténykedés alapján büntettetik és mert a bevádolt cikk oly lapban jelent meg, mely az ilyen olvasmányra hajlamosított kivételes hajlamú közönségnek van szánva. (Bp. tesz. 5177/1908. - B. II. 180.) 128. Felelős szerkesztőnél enyhítő körülmény, hogy nem a saját szellemi termékeért felel. (K. 7244/1923. — B. XVII. 28.)