Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878: V. törvénycikk). (Budapest, 1930)

Btk. 89—92. §-ok jogesetéi 87 körülménynek nem vehető. (K. 2029/1921. — Bj. LXXV. ~4 ) 94. Nem enyhítő, hogy a vádlott tíz évnél hosszabb idővel a bűncselekmény elkövetése előtt volt büntetve, azóta azonban nem. (K. 3244 1920. — Bj. LXXIIL 217.) 95. Büntetlen előélet nem enyhítő azzal szemben, aki ellen már számos feljelentést tettek. (K. 4298 1921. — Bj. LXXIV. 244.) 96. Szokásos orvvadásznál és vadászati kihágás miatt büntetett egyénnel az egyébként büntetlen előélet szándékos emberölésnél nem enyhítő. (K. 4354 1922. — Bj. LXXV. 76.) 97. A büntetlen előélet közhivatalnoknál nem jöhet enyhítő számba. (K. 5606 1900. — B. H. T. III. 173.) 98. Büntetlen előélet gyakorló ügyvédnél nem enyhítő. (K. 846 1916. — Bj. LXIX. 159.) 99. Ügyvédjelöltnél a büntetlen előélet nem enyhítő. (K. 3222 1928. — Bj. LXXX. 140.) 100. Tanítónál a büntetlen előélet nem envhítő. (K. 7143 1923. — Bj. LXXVL 137.) 101. Kereskedőnél a büntetlen előélet, mint foglalkozásának alapfeltétele, nem nvomatékos envhítő körülmény. (K. 902 1916. — Bj. LXIX. 92.) Jóvátétel. Kár megtérülése, mint enyhítő körül menyek. 102. Az a körülmény, hogy a vádlott az utolsó pillanatban minden lehetőt elkövetett, hogy a gondatlansága által előidézett veszélyes helyzet súlyosabb következményeit elhárítsa, enyhítőül nem mérlegelhető, mert ez kötelessége volt, aminek elmulasztása súlvosító körülménynek volt volna veendő. (K. 5643 1922. — Bj. LXXV. 75.) 103. Lopás esetén a kárnak nagyobb részben való megtérülése a vádlott javára enyhítő körülményül csak az esetben állapítható meg, ha az a vádlott közreműködésének az eredménye. (K. 150/1913. — B. VII. 55.) 104. Rendkívül nyomatékos enyhítő körülmény a büntetlen előéleten és beismerésen felül, hogy vádlott a károsító ügyletet ügyvéd tanácsára kötötte s hogy utóbb a káros ügylet által elvont kielégítési alap jelentékeny részét a csődtömeg javára visszaszerezte. (K. 7787 1907. — B. II. 58.) 105. A feljelentés megtétele utáni jóvátétel nem enyhítő. (K. 202 1921. — Bj. LXXIII. 90.) 106. Nem mérlegelhető enyhítő körülményként a szorult helyzet, amelyet a vádlott jogellenesen maga