Vincenti Gusztáv - Borsodi Miklós (szerk.): Végrehajtási eljárás. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. (Budapest, 1941)

36 3-5. §. (Ppé. 33. §.) Ezekben az esetekben a végrehajtás elrendelésének kérdésében az a bíróság határoz, amely az 1881: LX. tc. 18. §-a szerint a végrehajtás foganatosítására illetékes. Ha a végrehajtás végett több bíróságot keresnek meg. az elrendelés felől az első helyen megnevezett bíróság határoz és határozatáról a többi bíróságot értesíti. Ha a megkeresés teljesítésére nem a megkeresett, hanem más bíróság van hivatva, a megkeresett bíróság a megkeresést ennek a bíróságnak küldi meg és erről a megkereső külföldi bíróságot értesíti. V. ö. 20. §. Ppé. 36. §. Pp. 414. §. Amennyiben nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, a külföldi bíróság ítéletét nem lehet érvényesnek elfogadni: 1. ha az a bíróság, amely az ítéletet hozta, a magyar törvény szerint nem volt illetékes vagy ha oly illetékességi ok alapján járt el, amely az eljáró bíróság államának törvénye szerint ennek a polgárával szemben nem alkalmazható: 2. ha a marasztalt alperes magyar állampolgár és meg nem jelenése következtében perbe nem bocsátkozott, kivéve, ha az idézés neki saját kezéhez, vagy megkeresés következtében valamely belföldi bíróság útján szabályszerűen kézbesíttetett; 3. ha a fél magyar állampolgár és a perben való részvételből az eljárás szabálytalansága következtében ki volt zárva; 4. magyar állampolgár személyi állapotát tárgyazó perekben; 5. ha az ítélet érvényességének elismerése hazai jogerős ítélettel, a közerkölcsiséggel vagy hazai törvény céljával ellenkezik; 6. ha azzal az állammal, amelynek bírósága az ítéletet hozta, e részben viszonosság nincs megállapítva, kivéve, ha az ítélet nem vagyonjogi perben hozatott és a pernek nincs belföldön illetékes bírósága. Az igazságügyminiszternek a viszonosság felöl tett nyilatkozata a bíróságokra kötelező. E nyilatkozatot kétség esetében hivatalból kell kikérni.