Vincenti Gusztáv - Borsodi Miklós (szerk.): Végrehajtási eljárás. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. (Budapest, 1941)

110 29. §. Bírói gyakorlat. 1. Ha a felsőbíróság az alsóbírósági ítéleteket hatáskör hiánya miatt hatályon kívül helyezi, az ítéletek alapján elrendelt végrehajtás is hatályát veszti és azt a végrehajtási költségek erejéig sem lehet hatályban tartani. (Bp. t. 1916. júl. 24-én. P. III. 2409. sz., P. Dt. III. 2.) 2. Hogy az adós a marasztalási összeget nem előzetes végrehajtás útján, hanem a végrehajtás elkerülése végett önként fizette meg, a Ppé. 38. §. ut. bek.-ben foglalt rendelkezés alkalmazását (kártérítés) nem zárja ki. (C. 1926. jún. 17-én P. VI. 345/1926. sz., Ú. D. 1927. évf. 1111.) 3. Ha a kielégítési végrehajtásnak a Pp. 509. §-a és a Ppé. 31. §. 4. pontja alapján történt elrendelése után a felülvizsgálati bíróság a másodbírói ítéletet feloldotta, a végrehajtást elrendelő végzés elleni felfolyamodásnak helyt kelt adni és a végrehajtás iránti kérvényt el kell utasítani. (C. 1920. jún. 15. Pk. V. 1737. sz., P. Dt. VI. 19.) 29. §. A marasztalt fél ellen elrendelt csőd hatályára és a csőd elrendelése előtt foganatosított végrehajtásoknak mi módon való folytatására nézve, a csődtörvény rendelkezései alkalmazandók. 1881: XVII. tc. 12. §. A csődnyitás hatályának kezdete után a csődtömeghez tartozó dolgokra, vagy jogokra a közadós tartozása alapján a csődtömeg elleni hatállyal tulajdon-, zálog- vagy megtartási jogot szerezni, biztosítást, zárlatot vagy végrehajtást elrendelni vagy ez elrendeltet foganatosítani nem lehet, és ha foganatosíttatott, az joghatállyal nem bír. 13. §. A csődnyitás után elrendelt telekkönyvi bejegyzés érvényes, ha az e végre szolgáló kérvény vagy megkeresés a csődnyitás hatályának kezdete előtt érkezett a telekkönyvi hatósághoz. A csődnyitás hatályának kezdete előtt szerzett zálog-, megtartási vagy visszakövetelési jognak a tömeghez tartozó dolgokra vagy jogokra leendő érvényesítése végett a végrehajtást a csődnyitás után is el lehet rendelni és azt foganatosítani. A hitelezőnek a csődnyitás előtt szerzett azon jogán, mely szerint az magát a zálogból bírói közbenjövetel nélkül is kielégítheti, a csődnyitás által változás nem történik. V. ö. továbbá 1881: XVII. tc. 1., 27., 31., 52., 152., 153., 175., 176., 238. §§.