Vincenti Gusztáv (szerk.): Végrehajtási eljárás. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. (Budapest, 1930)

80 — 27. §. — A több napon át egymásután (aug. 30., 31., szcpt. 1.) teljesített végrehajtási cselekmények fuvardíj tekintetében egy időben történteknek nem tekinthetők. (B. 1889. febr. 19. 62.162/ 1888.) A felszámított végrehajtási költségek megállapítása azon okból, mert végrehajtató ügyvéd a végrehajtásnál saját ügyében járt el, törvényszerűen meg nem tagadható. (Smsz. 1879. ápr. 2. 4040.) A felszámított napi- és fuvardíj megállapítása nem mellőzhető azon okból, mivel végrehajtási eljárásnál végrehajtató fél megbízottja nem bejegyzett ügyvéd vagy ügyvédjelölt volt. (Smsz. 1879. júl. 23. 15.272.) Az ügyvédi díjszabásban lefektetett elvek szerint oly esetben, amikor a végrehajtási eljárásban a foganatosítás alkalmával a végrehajtató részéről nem ügyvéd vagy ügyvédjelölt, hanem ügyvédsegéd jár el, a végrehajtató képviselőjét az ügyvédi díjszabás szerint megállapított költség fele illeti meg. (Bp. tsz. 1927. jan. 26-án 21. Pf. 521/1927. sz„ J. H. I. 1322.) Azon körülmény, hogy felperes végrehajtási kérvényében költségeit felszámítani elmulasztotta, nem szolgálhat akadályul arra nézve, hogy azoknak alperes terhére leendő megállapítását a bíróságnál utólagosan ne kélhesse. (Smsz. 1880. szept. 22, 16.538.) A végrehajtási eljárásban a költségeket felszámítás hiányában hivatalból megállapítani nem lehet; ez azonban nem zárja ki a költség utólagos felszámítását, de az ezt szorgalmazó pótkérvény díja és költsége a végrehajtást szenvedőt nem terhelheti. (Bp. tsz. 1918. febr. 23-án 21. P. 674/1918. sz., P. t. j. t. I. 71.) A kir. pénzügyigazgatóság által az államkincstárt illető pénzbírság behajtása céljából a bírósághoz beadott végrehajtási kérvényért díjazás a pénzbírságban elmarasztalt fél terhére meg nem állapítható. (Bp. t. 1911. okt. 12—17-én 8. sz. polg. hat.) Határ járási perekben mindkét fél közösen viseli a végrehajtási költségeket. (B. 1884. máj. 28. 2327.) A bírósági végrehajtó díját megállapító végzésekre nézve is, a jogorvoslatok tekintetében, az 1881: LX. t.-c. szabályai irányadók. (C. 1887. márc. 11. 677.) Bírósági végrehajtói díjak megfizetése iránti fizetési meghagyás nem az ügyvéd, hanem a fél ellen bocsátandó ki. (T. 1901. márc. 19.) A bírósági végrehajtó is, az esetről-esetre igazolandó sürgősséget kivéve, hivatalos utazásainál, a felet kevésbé terhelő utazási eszközt köteles használni. (N. 1899. máj. 19/27. 5. sz. polg. határozat.) A végrehajtót oly esetben, midőn különböző községekben,