Vincenti Gusztáv (szerk.): Végrehajtási eljárás. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. (Budapest, 1930)

34 — Ppé. 32. §. — gyatéki tárgyalás rendén meghallgatott érdekeltek nyilatkozataínak jegyzőkönyvbe vételére és a kiegyezés megkísérlésére terjed s a felvett jegyzőkönyv csak bizonyítékul szolgál arra, hogy az érdekeltek az abban foglalt nyilatkozatot tették. De a jegyzőkönyvben foglalt megállapodás jogérvényessé csak a megbízó hatóság érdemleges határozatával válna. (1894: XVI. t.-c. 72. §.) Kétségtelen tehát, hogy a megbízás folytán felvett okiratok bírói határozat alapjául szolgáló közokiratot, de nem végrehajtható közjegyzői okiratot képeznek s a végrehajtás elrendelésére alapul még a bírói jóváhagyás, vagy elfogadás által sem szolgálnak. (1902. október 9. 2893.) Curia: Hhagyja. (1903. március 31. 8324/1902.) Az 1874: XXXV. t.-c. 111. §-a rendelkezésére figyelemmel, közjegyzői okirat alapján szerződés megszüntetésére végrehajtás nem rendelhető, illetve végrehajtási végzésben szerződés megszüntetése bíróilag ki nem mondható. (C. 1890. dec. 24. 56.877.) Felszámolási jegyzőkönyvi kivonat alapján a kielégítési végrehajtás elrendelésére, amennyiben a kielégítés biztosításilag lefoglalt ingókra kéretik, azon bíróság illetékes, mely a biztosítási végrehajtást elrendelte. (D. 1892. febr. 4. 3313.) Tőzsdebírósági ítélet alapján mindig a járásbíróság rendeli el a végrehajtást. (Bpesti törvényszék elvi megállapodása, P. dt. I. 43.) Tőzsdebíróságí alávetést tartalmazó közjegyzői okirat alapján is az illetékes rendes bíróságnál kell a végrehajtás elrendelését kérni. Ezt az illetékességet az 1874: XXXV. t.-c.-nek a Ppé. 32. §-a által fenntartott 112. §-a határozza meg. (Bp. tábla, 1915. ápr. 16. P. III. 5728. sz., P. dt. I. 243.) Az 1874: XXXV. t.-c. 111. §. 2. bek. értelmében annak a nemleges körülménynek a beálltát, amelytől a kötelezettség függ, szintén közokirattal kell bizonyítani. (Bp. tábla, 1917. febr 6. P. II. 8588/1916. sz„ P. dt. IV. 197.) Abban az esetben is, ha a végrehajtást oly végzés alapján kérik, amely végzés nem fellebbvitel folytán, hanem a fellebbezési bíróságnál a fellebbezési eljárás során előterjesztett közvetlen kérelem folytán hozatott, a végrehajtás elrendelésére mégsem a fellebbezési bíróság, hanem az ügyben eljárt elsőfokú bíróság bir hatáskörrel. (C, 1924. aug. 19. Pksz. 3928. sz., P. dt. X. 52.) A perben eljárt elsőfokú bíróság alatt abban az esetben is, ha a végrehajtás elrendelésének alapjául az alapperbeli másodfokú bíróság előtt megindított újított perben hozott végítélet szolgál, mindig az alapper elsőíolyamodású bírósága értendő, mert a Pp.-nek az a rendelkezése, hogy bizonyos esetekben a perújítási keresetet a fellebbezési vagy felülvizsgálati bíróság előtt kell benyújtani, csupán a perújítás célszerű elbírálását kívánja szolgálni, azonban az alapperbeli első-