Vincenti Gusztáv (szerk.): Végrehajtási eljárás. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. (Budapest, 1930)

— 36. §. — 125. megtartassanak és hogy az árverési hirdetményeknek kézbesítése haladéktalanul és szabályszerűen eszközöltessék. 36. §. Ppé. 41. §. (Módosítva az 1925: XXXVII. t.-c. 2. §.-ával; 1. folytatólag lejebb.) Az 1881: LX. t.-c. 63. §-ának helyébe a következő rendelkezések lépnek: Az előterjesztés jogerős elintézéséig — az 1881: LX. t.-c. 104. §-ának esetét kivéve — árverés nem foganatosítható, a végrehajtás következtében befolyt összeg a végrehajtató kielégítésére nem fordítható, hanem bírói kézhez teendő le; a lefoglalt követelés a végrehaj tatóra át nem ruházható, sem kezéhez nem utalványozható; helyettesíthető ingóság vagy értékpapiros kiadása iránt folytatott végrehajtás esetében pedig csak a marasztalás tárgya lefoglalásának és zár alá vételének, a marasztalás tárgyának hiánya esetében pedig a tárgy egyenértéke erejéig vezetendő foglalásnak van helye. Amennyiben az 1881: LX. t.-c. vagy a jelen törvény mást nem rendel, az előbbi bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni minden esetben, amelyben a törvény valamely cselekménynek a végrehajtás folytatására halasztó hatályt tulajdonít vagy a polgári perrendtartás vagy a jelen törvény szerint a bíróság a végrehajtást az eljárás folyamán felfüggeszti. 1925: XXXVII. t.-c. 2. §. A polgári perrendtartás életbeléptetéséről szóló 1912: LIV. t.-c. 41. §-ának 2. bekezdését bevezető következő szavak helyébe: ,,Az előterjesztés jogerős elintézéséig" — ez a szöveg lép: ,,Az előterjesztés elsőfokú elintézéséig." Az előterjesztés tárgyában e törvény életbelépte előtt hozott elsőbírósági határozat elleni felfolyamodás halasztó hatálya e törvény életbeléptének napján szűnik meg.1) *) Az 1925: XXXVII. t.-c. az 1925. évi dec. hó 15-én hirdet tetett ki és a 3. §. szerint ugyanezen a napon lépett életbe