Vincenti Gusztáv (szerk.): Végrehajtási eljárás. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. (Budapest, 1930)

122 — 1605 1888. I. M. sz. rendelet. — hogy a kiküldött a 179. §. c)—g) pontjainak valamelyike ellen vétett, vagy hogy az eljárás az idézett §. a), b) pontjainak va­lamelyikébe ütközik. (Bpest, 1905. okt. 4. 8436.). A végrehajtási eljárás folyamán az előterjesztés elmulasz­tása a végrehajtást szenvedő adósát, aki a végrehajtást szen­vedő ellen folytatott eljárásban ügyfélként nem szerepelt, nem fosztja meg attól, hogy a végrehajtást szenvedő követelésének lefoglalása következtében a végrehajtató által a követelés be­hajtása iránt indított perben a végrehaj tatóval szemben a tör­vényen alapuló minden kifogást, így azt a kifogást is érvénye­síthesse, hogy a végrehajtási foglalás, mint a törvény rendelke­zésébe ütköző, hatálytalan. (Bp. 905. nov. 8. G. 120.). Az a körülmény, hogy a végrehajtás a kiküldött szabály­talan eljárása miatt beadott előterjesztés folytán megsemmisít­tetett, még nem állapítja meg a végrehajtatónak — a végrehaj­tás foganatosításából származott kár megtérítése iránti — kö­telezettségét. (Curia 1914. június 2. 4447. sz. P. dt. I. 120.). Habár az elsőbíróság a kiküldött eljárása elleni előter­jesztést helyesen minősítette elkésettnek, az előterjesztést el­utasító végzés elleni felfolyamodás folytán a felsőbíróság mégis megsemmisíti a kiküldöttnek azt az eljárását, mely szerint a le­foglalt ingók szoros zár alá vétele alkalmával a végrehajtató ügyvédjét nevezte ki zárgondnoknak, mert ez közérdekbe üt­köző s így hivatalból orvoslandó szabálytalanság. (Bp. tsz. 1924. febr. 15. P. 1322. sz., P. dt. IX. 143.) Elkésett előterjesztés ér­demi elintézése kérdésében hasonló: Bp. tsz. 1927. febr. 12.-én 21. Pf. 3706/1927. sz., J. H. I. 762. Előterjesztés (végr. t. 35. §.) tárgyában hozott másodbíró­sági végzés ellen további felfolyamodásnak helye nincs. (C. 1927. jun. 2. Pk. V. 3061/1927. sz. P. dt. XII. 57.) A foglalási eljárásnak előterjesztés folytán történt meg­semmisítéséből vagyis abból, hogy az eljárás alakilag szabály­talan volt, még nem következik, hogy a végrehajtató a neki ak­kor kifizetett követelést a végrehajtást szenvedőnek visszatérí­teni tartoznék. Abban, hogy a bírói kiküldött valamely jogsza­bályt nem, avagy tévesen alkalmazott, nyilvánvaló vétkesség fel nem ismerhető és emiatt az előterjesztés költségében nem marasztalható. (Bp. tsz. 995/922. sz., Ptjt. IV. 37.) 1888. január 25-én kelt 1605. sz. igazs. min. rendelet, az ingóságokra vezetett végrehajtások foganatosítása tárgyában. Az ingóságoknak elárvereztetése tekintetében kibocsátott árverezési hirdetmények ellen beadott előterjesztésekkel való visszaélés megakadályozása tárgyában valamennyi kir. járásbí­rósághoz a mai napon fenti szám alatt intézett körrendeletemet

Next

/
Thumbnails
Contents