Vincenti Gusztáv (szerk.): Végrehajtási eljárás. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. (Budapest, 1930)
122 — 1605 1888. I. M. sz. rendelet. — hogy a kiküldött a 179. §. c)—g) pontjainak valamelyike ellen vétett, vagy hogy az eljárás az idézett §. a), b) pontjainak valamelyikébe ütközik. (Bpest, 1905. okt. 4. 8436.). A végrehajtási eljárás folyamán az előterjesztés elmulasztása a végrehajtást szenvedő adósát, aki a végrehajtást szenvedő ellen folytatott eljárásban ügyfélként nem szerepelt, nem fosztja meg attól, hogy a végrehajtást szenvedő követelésének lefoglalása következtében a végrehajtató által a követelés behajtása iránt indított perben a végrehaj tatóval szemben a törvényen alapuló minden kifogást, így azt a kifogást is érvényesíthesse, hogy a végrehajtási foglalás, mint a törvény rendelkezésébe ütköző, hatálytalan. (Bp. 905. nov. 8. G. 120.). Az a körülmény, hogy a végrehajtás a kiküldött szabálytalan eljárása miatt beadott előterjesztés folytán megsemmisíttetett, még nem állapítja meg a végrehajtatónak — a végrehajtás foganatosításából származott kár megtérítése iránti — kötelezettségét. (Curia 1914. június 2. 4447. sz. P. dt. I. 120.). Habár az elsőbíróság a kiküldött eljárása elleni előterjesztést helyesen minősítette elkésettnek, az előterjesztést elutasító végzés elleni felfolyamodás folytán a felsőbíróság mégis megsemmisíti a kiküldöttnek azt az eljárását, mely szerint a lefoglalt ingók szoros zár alá vétele alkalmával a végrehajtató ügyvédjét nevezte ki zárgondnoknak, mert ez közérdekbe ütköző s így hivatalból orvoslandó szabálytalanság. (Bp. tsz. 1924. febr. 15. P. 1322. sz., P. dt. IX. 143.) Elkésett előterjesztés érdemi elintézése kérdésében hasonló: Bp. tsz. 1927. febr. 12.-én 21. Pf. 3706/1927. sz., J. H. I. 762. Előterjesztés (végr. t. 35. §.) tárgyában hozott másodbírósági végzés ellen további felfolyamodásnak helye nincs. (C. 1927. jun. 2. Pk. V. 3061/1927. sz. P. dt. XII. 57.) A foglalási eljárásnak előterjesztés folytán történt megsemmisítéséből vagyis abból, hogy az eljárás alakilag szabálytalan volt, még nem következik, hogy a végrehajtató a neki akkor kifizetett követelést a végrehajtást szenvedőnek visszatéríteni tartoznék. Abban, hogy a bírói kiküldött valamely jogszabályt nem, avagy tévesen alkalmazott, nyilvánvaló vétkesség fel nem ismerhető és emiatt az előterjesztés költségében nem marasztalható. (Bp. tsz. 995/922. sz., Ptjt. IV. 37.) 1888. január 25-én kelt 1605. sz. igazs. min. rendelet, az ingóságokra vezetett végrehajtások foganatosítása tárgyában. Az ingóságoknak elárvereztetése tekintetében kibocsátott árverezési hirdetmények ellen beadott előterjesztésekkel való visszaélés megakadályozása tárgyában valamennyi kir. járásbírósághoz a mai napon fenti szám alatt intézett körrendeletemet