Szentkuthy István - Térfy Béla (szerk.): Polgárijogi és büntetőjogi határozatok tára. (Budapest, 1942)

Házassági jog. 15 K. 14. E. H. Ha a házastársak jászkunok voltak, s a házasságot is a jászkun kerületben kötötték: a közszerzemé^Te nézve a jászkun statútum az irányadó akkor is, ha a házasfelek a házasság tartama alatt a jászlain kerületből elköltöztek s az örökhagyó ezen a kerületen kívül halt is el. (4610 ' 1912. - P. H. T. 14.) K. 415. E. H. A jászasszony a jászkun statútumok szerint közszerzö csak azokban az esetekben lehet, amelyekben a nemes férj felesége közszerző lehet, ha t. i. a házasfelek abban állapodtak meg, hogy amit a házasság tartama alatt szereznek, közszerzemény legyen; vagy ha a szerzésre vonatkozó okiratban a feleség is mint szerző szerepel, vagy végül, ha a szerzés alapjául a feleség vagvona szolgált. (3005/1917. - P. H. T. III. 415.) K. 914. E. H. Az a körülmény, hogy a szerzett vagyon tulajdonjogát a jászkun nő nevére kebelezték be, a nő javára a jászkun férj ellenében, — akit a jászkun statútum kivételes jogállásban részesít, — nem eredményezhet kedvezőbb elbánást, mint amilyen őt az országos jog alapján illetné meg és így a szerzett vagyon tulajdonjogának a nő nevére bekebelezése csak a férjnek főszerzői minőségét zárja ki, de közszerzői minőségét meg nem szünteti. (7446/ 1930. - P. H. T. VII. 914.) V. FEJEZET. HÁZASSÁGI SZERZŐDÉSEK. Házastársak közti jogügyletek. K. 67. E. H. Ha a szerződés a házastársak közt ugyan, de ezek gyermekei javára jön létre, anélkül, hogy a házastársak magukra nézve egymással szemben jogokat és kötelezettségeket megállapítanának,