Szentkuthy István - Térfy Béla (szerk.): Polgárijogi és büntetőjogi határozatok tára. (Budapest, 1942)

4 Magánjog. eljegyzéstől alapos ok nélkül visszalépő jegyes kártérítési kötelezettségét a házasság céljából tett kiadások erejéig állapítja meg, nem zárja ki azt, hogy az eljegyzéstől alapos ok nélkül visszalépő jegves a másik jegyesnek azért a kárért, amit ennek a házasság Ígéretével kapcsolatosan egyéb cselekményével, avagy mulasztásával szándékosan okozott, az általános magánjogi szabályok szerint felelősségre vonható legyen. (4208/1908., P. H. T. I. 157.) K. 725. E. H. A H. T. 3. §-a nem zárja ki, hogy az eljegyzéstől alapos ok nélkül visszalépő jegyes az általános magánjog szabályai szerint felelősségre legyen vonható azért a kárért, amit a másik jegyesnek a házasság Ígéretével kapcsolatos egyéb cselekményével vagy mulasztásával okozott. (4607/1927., P. H. T. V. 725.) II. FEJEZET. A házasság érvénytelensége. K. 736. E. H. A vélt házasságnak (matrimonium putativum) a házassági vagyonjogok szempontjából a jóhiszemű házasfélre nézve ugyanaz a hatálya van, mint az érvénves házasságnak. (737' 1927.; P. H. T. V. 736.) K. 909. E. H. Ha a felperes keresetében ugyanazon az alapon kéri a házasság érvénytelenítését, mint amelyre a bontó keresetét is fektette,, úgy utóbb a per folyamán a házasság érvénytelenítésére módosított kérelem, vagyis az ennek alapjául szolgáló ok elévülésére, a kereset indításának a napja a döntő és nem az az időpont, amelyben a felperes a kereseti kérelmet módosította. (2012/1932.; P. H. T. VII. 909.)