Szentkuthy István - Térfy Béla (szerk.): Polgárijogi és büntetőjogi határozatok tára. (Budapest, 1942)
Bérlet és haszonbérlet. 85 szélyét rejti magában, vagy ha a másik fél magatartásából arra lehet okszerűen következtetni, hogy ez a szerződést vagy nem képes, vagy nem akarja hűen teljesíteni, úgy a maga részéről a szeződés teljesítését megfelelő biztosítás adásától teheti függővé és ha ily biztosítást nem kap, a szerződéstől elállhat. A szerződésekre általában alkalmazandó ez a jogszabály haszonbérleti szerződés esetében is irányadó. (844/1918. - P. H. T. III. 495.) Harmadik személyek és a haszonbérlet. K. 64. J. D. A haszonbérbe adott ingatlan vevője a telekkönyvbe be nem jegyzett haszonbérlelet a törvényes felmondási idő megtartásával abban az esetben is felmondhatja, ha a vételi szerződés megkötésekor tudott a haszonbéri szerződésnek arról a kikötéséről, amely a haszonbérlet tartamát a törvényes felmondási időn túl terjedő időre állapítja meg. (1934. jún. 2. — P. H. T.) K. 139. E. H. Az állandóan követett bírói gyakorlat szerint a haszonbérlő a haszonbérbeadótól a bérlemény egy részének nem használhatása okából megfelelő bérleengedést nem követelhet akkor, ha az a nem használhatás egyenesen a haszonbérlőnek akár szándékos, akár véletlen mulasztása miatt következett be. Ily mulasztásnak tekintendő a haszonbérlőre nézve az a tény, hogy az új tulajdonossal szemben a belsőségből való kimozdítás ellen nem védekezett azzal, hogy megfelelő előleges felmondás meg nem történt és a folyó gazdasági év még el nem telt. Az állandóan követett bírói gyakorlat szerint a haszonbérlet tárgyának új tulajdonosa nem követelheti a haszonbérlőnek azonnal való kimozdítása mellett a haszonbérlet tárgyának azonnal az ő birtokába való kibocsátását, hanem e tekintetben az új tulajdonosnak csak ahhoz van joga, hogy meg-