Szentkuthy István - Térfy Béla (szerk.): Polgárijogi és büntetőjogi határozatok tára. (Budapest, 1942)

Bérlet és haszonbérlet. 79 K. 956. E. H. A bérleti szerződés megszűnik, ha a bérlemény tárgya valamely előre nem látott és elháríthatatlan esemény folytán megsemmisül vagy rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná válik. (5505/1928. - P. H. T. VII. 956.) II. FEJEZET. HASZONBÉRIJíT. Általában. K. 122. E. H. Valamely ingatlan haszonélvezetének saját további vagyoni hozzájárulása nélkül — a termés előállítása céljából meghatározott időtartamra — másnak feles müvelés alá bocsátása nem munkabéri, hanem haszonbéri szerződést létesít. A feles az ingatlan hozadékából a megállapodás értelmében neki kijáró hányadnak tulajdonosa. (257/ 1910. - P. H. T. I. 122.) K. 138. E. H. Valamely bérlemény egységes haszonbérbe vétele iránt szerződő több haszonbérlőtársak a haszonbéri szerződés feltételeinek betartása tekintetében más megállapodás hiányában a haszonbérbeadóval szemben akkor is egyetemlegesen felelősek, ha az egyetemleges kötelezettség a szerződésben ki nem köttetett; az egyetemleges kötelezettségből pedig következik, hogy a haszonbérlőtársak valamelyikének szerződésellenes cselekményéből törvényes szabály vagy a létesült megállapodásnál fogva beálló jogkövetkezmények az összes haszonbérlőtársak terhére esnek. (612/1904. — P. H. T. I. 1,38.) K. 489. E. H. Ha a bérlemény használhatatlanságát mindkét szerződő fél gondatlansága okozta és a vétkesség aránya meg nem állapítható, a felek a kárt egvenlő aránvban viselik. 43 1914. — P. H. T. III. 489.)