Szentkuthy István - Térfy Béla (szerk.): Polgárijogi és büntetőjogi határozatok tára. (Budapest, 1942)

Vétel és csere. 71 van kitéve, az eladó a vételár hátralékának feltétlen fizetését saját kezeihez mindaddig nem követelheti, míg a bejegyzett zálogjog törlését nem eszközli. Bizonyos körülmények között azonban, nevezetesen akkor, midőn a vevő a zálogjoggal terhelt ingatlant már birtokolja, követelheti az eladó a vételárnak bírói kézhez való letételét és a bíró a fennforgó viszonyok tekintetbe vételével kötelezheti a vevőt, hogy a vételárt, mindamellett, hogv a zálogjog fennáll, bírói kézhez fizesse le. (1887. ápr. 19. — P. H. T. I. lift) K. 108. E. H. A kegyúri terhekhez az egyházjog szerint nemcsak a templom, plébánia és iskolaépület fenntartása, hanem a plébánosnak és kántortanítónak javadalmazása is tartozik. Ha tehát az ingatlan eladásakor kiköttetett, hogy a kegyurasággal járó jogok és terhek a vevőre át nem szállnak, hanem azok továbbra is a püspökséget illetik és terhelik, ezen intézkedés folytán a plébános és kántortanító javadalmazása nem sorozható az eladott uradalommal kapcsolatos minden közterhek közé, melyeket a szerződés szerint a birtok átvételének idejétől a vevő köteles viselni. (6668/1906. - P. H. T. I. 108.) K. 479. E. H. Az ingatlan tehermentesítésére kötelezett féltől e kötelezettségének nem teljesítése esetére a tehermentesítésre jogosított fél annak a vagyoni érdeknek biztosítását és e végből megfelelő összeg bírói letétbehelyezését kívánhatja, amely vagyoni érdek abban áll, hogy a kötelezett fél részéről töröltetni elmulasztott terhek miatt az ingatlan el ne árvereztessék és ekként a tehermentesítés kívánására jogosított fél az ingatlan tulajdonától meg ne fosztassék. Ez a vagyoni érdek az ingatlan forgalmi értékét meg nem haladhatja, minélfogva, ha a töröltetni elmulasztott tehertételek összege az ingatlan