Szentkuthy István - Térfy Béla (szerk.): Polgárijogi és büntetőjogi határozatok tára. (Budapest, 1942)

b2 Mayán jog. aránylagos megtérítés joga illeti. (158 1895. — P. H. IV. Cím: Követelések és tartozások átszállása. I. FEJEZET. KÖVETELÉS ÁTRUHÁZÁSA. K. 14. T. ü. H. Bekebelezett követelésnek visszleher melletti átruházása esetében az engedményező az átengedett követelés behajthatóságáért szavafossággal rendszerint nem tartozik. (1884. jún. 23. — P. H. T. I. 88.) K. 43. J. D. ISiásnak a követelését engedményezés nélkül a maga nevében felperesként érvényesítheti az is, akit erre a hitelező feljogosít. (1930. máj. 17. - P. H. T. VII. 972.) K. 468. E. H. Ha az adós az engedményessel szemben az engedményt tudomásul vevő kötelező fizetési ígéretet tesz abban a tekintetben, hogy tartozását közvetlenül neki fogja kifizetni, az engedményes ellen csakis abban az esetben érvényesítheti azt a kifogást, hogy az engedményező az adós tartozásának alapjául szolgáló árukat nem szállította, ha az engedményezés megtörténtekor az engedményes tudta azt, hogy az adós megkárosítását célzó összejátszás történt" (259/1917. — P. H. T. III. 468.) K. 952. E. H. Kétszeri engedményezés esetén a későbbi, bár jóhiszemű engedményes a korábbi engedményesnek az alaptalan gazdagodás visszatérítésére vonatkozó jogszabályok szerint felel azért az értékért, amelyet a javára történt engedményezés folytán a korábbi engedményezésből elvont. Az alaptalan gazdagodás folytán a visszatérítési kötelezettség oly esetekben is fennforog, amikor a gazdagodó, bár valójában fennálló követelését más ENGEDMÉNY.