László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. III. kötet (Budapest, 1930)

— *J. — 71 tott, elcseréltetett, vagy értékesíttetett, többé a csődtömegben természetben nincs meg, nem akadálya, ha egyébként a vissza­követelési igény az általános jogi elvek szerint alaposnak mutatkozik. Ily esetben a visszakövetelési igényre a közadós vagy a íömeggondnok közbejött ama cselekménye, mely az illető dolgot a csődtömegből eltávolította, csupán annyiban bir befolyással, hogy a visszakövetelési jog nem a csődtömegben már fel nem található dologra, hanem csupán annak a csődnyi­tás után a tömegbe folyó értékére terjed ki. (C. 781/1910.) A csődtömeggondnok nem hivatkozhatik sikerrel a csőd­törvény 158. §. rendelkezésére, (felszámolási tárgyalás utáni eladási jog) ha jobb tudomása ellenére adatta el a visszaköve­telt ingatlanokat. (C. 350'1911.) Ha a visszakövetelési joggal terhelt ingók elárvereztet­vén, azokat maga a visszakövetelésre jogosult vette meg és az árverésen befolyt összeget a csődtörvény 43. §-a alapján igénybevette és azt a tömeggondnok neki ki is fizette; a vissza­követelési jogot megállapító ítéletnek elég tétetett, és így an­nak érvényesítésére panasz nem tehető. (C. 326/1913.) A csődtörvény 43. §-a értelmében, ha a visszakövetelhető dolgok — mint amilyenek a bizományba adott áruk is — a csőd­nyitás előtt (amint ez a jelen esetben is történt), a közadós ál­tal eladattak, a visszakövetelésre jogosított fél csak a csődnyitás után befolyt érték kiadását követelheti, amiből következik, hogy a csődnyitás előtt befolyt érték kiadását nem követelheti, hanem arra nézve csak kötelmi alapon, mint csődhitelező léohet fel. (C. 4232/1928. J. H. III. 1002.) Az eladó abban az esetben, ha a vevő nem adatta volna el a tulajdonjog fenntartásával vett ingókat, a felvett vételár­részlet visszafizetése ellenében és az időleges használatból eredő követelés érintése nélkül az ingókat visszakövetelhette volna. E követelés helyébe az ingók eladása folytán a vételár­hátralék iránti követelés, mint külön kielégítés iránti jog lép. Abból, hogy a fenntartott tulajdonjog tárgyát képezett ingók az ingatlanokkal együtt adattak el, és a vételár a telekkönyvi hatóságnál van letétben, nem következik, hogy az eladó a telekkönyvi hatóságnál letétben levő összegből nyerhető ki­elégítésre utaltassák, mert a Cs. T. 43. §-a értelmében a csőd­tömeg vált az eladott ingókért befolyt érték erejéig a felperes­sel szemben felelőssé. (C. 462/1914.) A Cs. T. 43. §-a értelmében, ha a visszakövetelhető dol­gok a csődnyitás után a tömeggondnok által eladattak, elcserél­tettek, vagy egyébként értékesítettek, a visszakövetelésre jogo­sult fél a csődnyitás után befolyt érték kiadását felétlenül igényelheti, és törvényszerű igényét nem zárja ki a tehetősége körén kívül eső az a körülmény, hogy a tömeggondnok a fel­peres ingóságait természetben ki nem adta, sem vissza nem tartotta, hanem eltűrte, hogy azok mint az ingatlan, a gyár-

Next

/
Thumbnails
Contents