László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. III. kötet (Budapest, 1930)

— 42. §. — 69 ről elszámolt, s amely elszámolást a megbízó tudomásul vette, megszűntek a megbízó tulajdonát képezni, ő ezekre visszakövetelési igényt még az esetben sem érvényesíthet, ha a bizományos, mint önszerződő fél az értékapirokat magának tartotta meg. (C. 660/1904.) A közadós a felperes részéről nála elzálogosított részvényeket még a csőd nyitása előtt alzálogba adván, a tömeggondnok által kiváltott részvények kiadását felperes a csődtömegtől az alzálogos hitelezőnek kifizetett követelés, mint szükséges kiadás megtérítése nélkül nem követelheti s a csődtömeg e kiadásaira nézve a részvényekre megtartási jogot gyakorolhat. (C. 1553/1894.) Előző perben keletkezett jogerős ítélet alapján a haszonbérbeadó törvényes zálogjogát a csődtömeggel szemben visszakövetelési jogukat gyakorolt jogosítottak ellen is érvényesítheti, noha a haszonbérleti szerződést a felek nem foglalták írásba és azt a gazdasági albizottsághoz sem mutatták be. (C. 8341/1928. Hj. Dt. XXII. 55.) Oly ingókat, amelyeket harmadik személy javára zálogjog terhel és a záloghitelező birtokában vannak, a tömeggondnok kiadni nem tartozik, még akkor sem, ha az ingókat a csődleltárba felvették. (C. 125/1927. Hjt. IX. 49.) Aki azt az összeget, melyről azt vitatta, hogy azt a visszakövetelt ingók vételára fejében fizette ki a közadósnak, a csődben mint kölcsönkövetelést jelentette be, ezzel elismerte azt, hogy az általa tulajdonjog alapján visszakövetelt ezekre az ingóságokra felperes tulajdonjogot nem szerzett. (C. 3155/1915. Hj. Dt. IX. 166.) A kifizetett váltók kiadása a közadósnak a csődtömegre átszállott kötelezettsége. Az a körülmény, hogy a szóbanlevő váltók jelenleg nincsenek a csődtömegben, csupán azt zárja ki, hogy a csődtömeg azoknak kiadására végrehajtás terhe alatt köteleztessék, de nem képezheti akadályát annak, hogy a csődtömegnek kötelezettsége azok kiadására megállapíttassék. Ez a követelés nem esik a visszakövetelési igény fogalma alá. (C. 6200/1914. Hj. Dt. IX. 168.) A visszakövetelésre jogosult fél a visszakövetelhető, de eladott dolognak a csődnyitá9 után befolyt értékét van jogosítva igényelni, ennélfogva ezt az értéket tartozik a tömeggondnok kiadni. Az a körülmény, hogy e dolgokat Í9 terheli a bérbeadó törvényes zálogjoga, nem bír akkor jogi jelentőséggel, amikor a csődvagyonból a bérbeadó követelése kielégítést nyerhetett, mert a bérbeadónak kielégítésére a csődvagyon szolgál és nem harmadik személyek tulajdona. (C. 6786/Í917.) A végrehajtási zálogjog magában véve visszakövetelési keresetnek tárgya nem lehet. (C. 206/1897.) Visszakövetelési igény és megtartási jog egy kereseti kérelem tárgyát sem képezheti. (C. 965/1887.)