László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. III. kötet (Budapest, 1930)

692 — Találmányi szabadalom. — 12. §. A szabadalom hatálytalan azzal szemben, aki a találmányt ,amelyre másnak szabadalom engedélyeztetett, már azelőtt, mielőtt az utóbbi találmányát bejelentette volna, a magyar korona országai területén szabadalmi oltalom nélkül használta vagy a felhasználásra szükséges berendezést létesített. Ily régibb jogosult a találmányt saját üzletének céljaira saját vagy idegen műhelyekben használhatja ugyan, de e jogosítványát csak saját üzletével együtt ruházhatja át. A szabadalmi törvény 12. §-ában körülírt kivételes jogok érvényesítése nem tartozik a Szabadalmi Hivatal hatásköréhez és nem képez az idézett törvény 57. §-ában körülírt megállapodási kérelem tárgyát. (Szab. Tan. 80/1897.) 13. §. A szabadalom hatálya nem terjed ki oly szállító eszközök szerkezeteire, melyek csak átmenőleg érkeznek a magyar korona országainak területére és oly tárgyakra, melyek külföldről, belföldi szabadraktárakba átvitel vagy ísméti kivitel céljából szállíttatnak, anélkül, hogy a belföldön forgalomba hozattak volna. 14. §. A szabadalom hatálya korlátozható annyiban, hogy az a kereskedelemügyi miniszter rendelete alapján a hadsereg, a honvédség, vagy a haditengerészet részére, vagy az állami egyedáruság céljaira az állam részére egészben vagy részben, a szabadalom egész tartamára vagy ennél rövidebb időre ígénybevehető. Ily esetben a feltalálónak kellő kártérítés nyújtandó, melynek összege, ha megegyezés létre nem jön, bírói úton állapítandó meg. A kártérítés iránti per folyama az államnak fentemlített használati jogát meg nem akaszthatja. 15. §. Az, akinek belföldön rendes lakhelye nincsen, szabadalmat csak akkor nyerhet és az ebből eredő jogokat csak akkor érvényesítheti, ha hitelesített és a szabadalmi hivatalhoz bemutatott különös meghatalmazással ellátott, belföldön lakó képviselőt nevezett.