László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. III. kötet (Budapest, 1930)

— 1928: V. t.-c. — 685 munkákkal vagy műveletekkel, ezek között a megengedettnél súlyosabb teherrel való foglalkoztatásának eltiltására, vagy e foglalkoztatás feltételeire vonatkozó rendelkezését megszegi; e) aki az e törvényben vagy az e törvény alapján kibocsátott rendeletben az élelmezés, vagy lakás (11. §.) tekintetében megállapított kötelességeit megszegi. Az első bekezdés alá eső büntetés tizenöt napig terjedhető elzárás és kétszáz pengőig terjedhető pénzbüntetés, ha azt olyan egyén követte el, aki ilyen kihágás miatt jogerős ítélettel már büntetve volt és büntetésének kiállása óta két év még nem telt el. 37. §. A 34. §. 1. bekezdésének c) pontja, valamint a 35. §. 1. bekezdésének a)—b) és a 36. §. 1. bekezdésének a)—e) pontjai alapján a pénzbüntetést a kihágás által érintett minden egyes alkalmazott tekintetében külön kell megállapítani. Egy rendőri büntető eljárásból folyólag azonban a pénzbüntetés összege ez alapon sem lehet kétezer pengőnél magasabb. A 34—36. §-ok alá eső kihágások miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntető bíróságnak hatáskörébe tartozik. 38. §. Ha a 34—36. §-ok alá eső valamely kihágást a munkaadó megbízottja követte el és a munkaadót felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettségének teljesítésében akár szándékos, akár gondatlan mulasztás terheli, kihágás miatt az említett szakaszok szerint a munkaadót is büntetni kell. A 34—36. §-ok alá eső valamely kihágás miatt nem büntethető az, aki a cselekmény elkövetését rendes gondossággal sem előzhette meg. 39. §. E törvény életbelépésével a hatálya alá tartozó gyermekek, fiatalkorúak és nők tekintetében az 1884. évi XVII. törvénycikk 65. §-a, 115. §-ának utolsó bekezdése, 116. §-a és 117. §-ának második és harmadik bekezdése, úgyszintén az iparüzemekben alkalmazott nők éjjeli munkájának megtiltásáról szóló 1911. évi XIX. törvénycikk hatályon kivül helyeztetnek. E törvény 4., 12—16., 18. és 19. §-ainak rendelkezései .