László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. III. kötet (Budapest, 1930)

— 1928: V. t.-c. — 683 napi munkaszak után egyhuzamban nyújtandó szünetnek, vagy a heti munkaszünetnek beosztására és tartamára nézve a munkaidőrend (24. §.) rendelkezéseitől e törvényben, vagy e törvényen alapuló rendeletben, illetőleg hatósági engedélyben adott felhatalmazás nélkül a munkások hátrányára eltér; b) aki a munkaidőrendnek, vagy az ettől való eltérésre adott hatósági engedélynek (24. §.), vagy a munkafeltételekre vonatkozó hirdetménynek (27. §.) tartalmára, kifüggesztésére e törvényben vagy e törvény alapján kibocsátott rendeletben megállapított rendelkezéseket megszegi; c) aki e törvénynek, vagy az e törvény alapján kibocsátott rendeletnek a munkadíj írásbeli elszámolására (25. §.), vagy a bérkönyv (bérlap) tartalmára és használatára (26. §.) vonatkozó rendelkezéseit megszegi; d) aki a foglalkoztatott gyermekekről, fiatalkoruakról és nőkről e törvény és az annak alapján kibocsátott rendelet rendelkezéseinek megfelelően jegyzéket (30. §.) nem vezet. Az előző bekezdés alá eső kihágás büntetése kétszáz pengőig terjedhető pénzbüntetés, ha azt olyan egyén követte el, aki ugyanolyan kihágás miatt már meg volt büntetve és büntetésének kiállása óta két év még nem telt el. 35. §. Amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és száz pengőig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az a munkaadó: a) aki az e törvényben (12., 15. §§.), vagy e törvény alapján kibocsátott rendeletben (14., 16—19. §§.), vagy hatósági engedélyben (13. §.) a napi munkának beosztására, vagy a tényleges napi munkaidőnek tartamára (21— 22. §§.), vagy a munkaközi szüneteknek (20. §.), vagy a napi munkaszak után egyhuzamban nyújtandó szünetnek beosztására és tartamára megszabott rendelkezéseket megszegi; b) aki a gyermek, fiatalkorú, vagy nő munkája díjazásának módja és mérve, vagy a munkával reájuk hárí-