László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. III. kötet (Budapest, 1930)

— 1928: V. t.-c. — 675 illetőleg megállapítása ellen a munkaadó is, az alkalmazott is jogorvoslattal élhet. 10. §. Az illetékes miniszter feladata, hogy a) a gyermek, fiatalkorú, vagy nő foglakoztatásának feltétele gyanánt az alkalmazottak egészségének, testi épségének és erkölcsének megóvása céljából az üzem berendezésére, a munka végzésére, bizonyos anyagok használásának mellőzésére nézve kötelezően rendelkezzék; b) a gyermeknek, fiatalkorúnak, vagy nőnek foglalkoztatását bizonyos üzemekben, helyiségekben, bizonyos munkákkal vagy műveletekkel az alkalmazottak kora vagy testi alkalmassága tekintetében megállapított feltételekhez kösse; c) megállapítsa annak a tehernek legnagyobb mérvét, amelyet gyermekkel, fiatalkorúval, vagy nővel mozgásba hozatni, megállíttatni, emeltetni, leeresztetni, hordatni, húzatni, vagy tolatni szabad; d) gyermeknek, fiatalkorúnak, vagy nőnek foglalkoztatását bizonyos üzemekben, bizonyos helyiségekben, bizonyos munkákkal, vagy műveletekkel, ezeknek az alkalmazottaknak egészségére, testi épségére, fejlődésére, vagy erkölcsére gyakorolt hátrányos befolyása vagy veszélyei miatt megtiltsa. Az illetékes miniszter a jelen szakasz első bekezdése alapján teendő rendelkezéseket az érdekképviseletek meghallgatásával, a törvény életbelépésétől számított egy éven belül, később pedig, amikor indokolt szükség esete forog fenn, kiadni köteles. 11. §. Az élelemnek, amellyel a munkaadó látja el a gyermeket, fiatalkorút, vagy nőt, élvezhetőnek, táplálónak és tekintettel az alkalmazott szervezetére, elégnek kell lennie. A lakás vagy hálóhelyÍ3ég, melyet a munkaadó szolgáltat, egészséges, az erkölcs és az illendőség követelményeinek megfelelő kell, hogy legyen és a munkaadó köteles gondoskodni arról, hogy az a tisztaság és rend követelményeinek megfelelő állapotban tartassék. 43*