László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. III. kötet (Budapest, 1930)
12 — Csődtörvény. A csődnyitás hatályának kezdete előtt szerzett zálog-, megtartási- vagy visszakövetetési jognak a tömeghez tartozó dolgokra vagy jogokra leendő érvényesítése végett, a végrehajtást a csődnyitás után is el lehet rendelni és azt foganatosítani. A hitelezőnek a csődnyitás előtt szerzett azon jogán, mely szerint az magát a zálogból bírói közbejövetel nélkül is kielégítheti, a csődnyitás által változás nem történik. L. K. T. 305—306., 309—310. §§. Váltó T. 106—109. §., továbbá bizományos, szállítmányozó, fuvarozó, közraktár zálog- és megtartási jogára K. T. 379., 380., 388., 411., 438. §§. A zálogjog érvényesítésére 1. 68.300/1914. I. M. sz. rendelet 36. §. (Hiteljog II. k.) A végrehajtási zálogjogot nyert hitelező a végrehajtásilag lefoglalt, bár a csődtömeghez leltározott ingókat a csődnyitás hatálya után is elárvereztetni jogosítva van. (C. 1210/1893.) A csődnyitás előtt előjegyzés útján feltételesen nyert zálogjognak igazolás útjáni érvényesítésére a csődtörvény 13. §-ának második bekezdése vonatkozik, ennek érvényesítését tehát a csődtörvény 12. §-a alapján megtagadni nem lehet. (C. 798/1910.) A váltótörvény 106. és 108. §-ainak a zálog- és megtartási jogot tárgyazó intézkedései csőd esetében sem szenvednek változást, akik tehát a megtartási jogot hatályosan gyakorolhatják, csőd esetében is a váltótörvényben meghatározott módon gyakorolhatják azt. (C. 6410/1902.) A kielég. végrehajtás a csődtömeg ellen oly követelés erejéig, mely a közadós ingatlanára a csődnyitás hatályának kezdete előtt bekebeleztetett, a csődnyitás után is elrendelhető és foganatosítható, de az ingatlant a tg. kezelése alól elvonni és zárgondnok kezelése alá helyezni nem lehet. (C. 8562/1915. Pj. Dt. II. 223.) A megtámadási keresetnek halasztó hatálya a megtámadott által a közadós ellen csődön kívül folytatott végrehajtásra nincsen. (C. 794/1883.) 14. §. A csődnyitással a közadós elleni követelések — a határozott időtartamhoz nem kötött évi járadékok, tartási s más, bizonyos időszakokban visszatérőleg teljesítendő fizetések iránti követeléseket kivéve — a csődtömeg irányában lejártaknak tekintendők.