László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. III. kötet (Budapest, 1930)

8 — Csődtörvény. — ellen indított azon perekre is, melyeknek tárgyát bejelentés alá nem esq követelés képezi. Az érintett perekben a csődnyitásig le nem járt határidők a tömeggondnokra nézve a csődnyitás napjától számítandók. A csődnyitásig lejárt záros határnapok helyett a bíróság a tömeggondnok kérelmére új határnapokat tűz ki. Ha a tömeggondnok az érintett perek folytatásától eláll, illetőleg a követelést elismeri, a felmerült perköltségek a csődtömeget, mint tömegtartozás nem terhelik. Nincsen ugyan kizárva, hogy végrehajtási eljárásban is alkalmaztassék az 1881: XVII. t.-c. 9. §-ának az a rendelkezése, hogy az 1874: XXXV. t.-c. 114. §-ában a kifogások beadására meghatározott és a csődnyitásig lejárt nyolc napi határidő helyett a tömeggondnok kérelmére új határnap tűzessék ki és hogy a lejárt első határidő után a tömeggondnok által beadott kifogások, az 1874: XXXV. t.-c. 116. §-a 2. bekezdése rendelkezésének megfelelőleg tárgyalás alapjául elfogadtassanak és tárgyaltassanak, csakhogy a csődtörvény 9. §-ának ezen kiváltságos rendelkezése oly határidőkre nyerhet alkalmazást, amely határidők a csődnyitást közvetlenül megelőzőleg jártak le, mert célja az, hogy a tömeggondnok a csődnyitást közvetlenül megelőző napok zavarában elmulasztott jogvédelmet utólag pótolhassa, azonban az a kivételes rendelkezéssel nem alkalmazható akkor, amikor, mint jelen esetben, a végrehajtás 1909. december 11-én foganatosíttatott, tehát a kifogások ettől számított nyolc nap alatt voltak beadandók, a csőd pedig a végrehajtást szenvedett ellen csak 1910. évi január 13-án nyittatott meg és a tömeggondnok kifogásait 1910. évi január 20-án adta be, tehát a kifogások beadására törvényileg megállapított határidő a csődnyitást nem közvetlenül megelőzőleg járt le. (C. 2720/1910.) A követelés megítélésének jogerőre emelkedési időpontja képezi azt a véghatárvonalat, melyen túl újabb határnapok kitűzése nem kérhető. (C. 1080/1906.) A tömeggondnok a közadós által megindított pert a választmány felhatalmazása nélkül is folytathatja, sőt folytatni tartozik. Az a körülmény, hogy a választmány felhatalmazását a per folytatására be nem mutatta, kereshetőségi jogától meg nem fosztja. (C. 980/1914.) A Csődtörvény 9. és 10. §-ának egybevetéséből kitűnőleg a csődnyitás előtt elsőbíróságilag érdemi határozattal eldöntött perek úgy a bírói illetékesség, mint a közadósnak, következőleg a csődnyitás előtt ezzel jogilag egy személynek tekintett örökösének perbeli nyilatkozataira nézve azon állapotban mennek