László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. III. kötet (Budapest, 1930)

4 — Csődtörvény. — A csődben álló kereskedő a csőd tartama alatt cégét másra át nem ruházhatja. (Debreceni T. 4240/1905.) A közadós azon vagyon feletti rendelkezési jogát is elveszti, mely a csődvagyonba leltározandó lett volna, de nem leltároztatott. (C. 852/1889.) A csőd az atyai hatalom gyakorlását fel nem függeszti és az atyának kiskorú gyermeke vagyonára nézve kezelési jogát nem érinti. (Bp. T. 525/1891.) A vagyonbukott az általa csőd folyama alatt kötött ügyletekből eredő követeléseit saját felperessége alatt érvényesítheti (C. 38/1888.); a csődtömeghez nem tartozó vagyonra vonatkozólag saját személyében perbe idézhető (C. 852/1889.); az ily perben hozott ítélet a csődvagyon tekintetében hatállyal nem bir. (C. 904/1899.) A csőd a közadóst vagyonszerzési képességétől meg nem fosztja. (Bp. T. 347/1898.) E §. nem érinti a közadós perbenállási képességét azokban a perekben, melyeknek tárgyát nem képezik a tömeghez tartozó javak. (C. 150/1901.) A nem a csődtömeg ellen, hanem a közadós ellen, ennek személyes perbeidézésével s nem a csődvagyonra irányuló kérelemmel indított perben a tömeggondnok perbebocsátkozni és illetékességi kifogást emelni jogosítva nincs. (C. 9/1914.) A hitbizományi birtokos ellen elrendelt csőd hatálya a hitbizományi vagyon állagára ki nem terjed s ennélfogva a hitbizományi birtokost a hitbizomány állagához tartozó vagyontárgyak felett a törvény s a legfelsőbb királyi engedély korlátai közt való rendelkezési jogában nem gátolja. (C. 5113/1910.) A közadós megbízottjai által a csőd megnyitása után egyes hitelezőkkel létesített egyezségek és a közadós által a csődtömeghez tartozó vagyon felett való rendelkezés tekintetében adott megbízás a csődnyitással hatályát veszti, a csődtörvény 3. és 6. §-ának rendelkezései folytán a hitelezők irányában semmisek. (C. 213/1908.) A tömeggondnok nem bir kereshetőségi joggal oly tárgyú kereset megindítására, hogy a csődbejutott cég tagjaiul a perbevont személyek is tekintendők. (C. 415/1909.) A tömeggondnok a közadóst képviselheti vasúti balesetből eredő kártérítési perben. (C. 5664/1910.) A vagyonbukottnak, — és ha a vagyonbukott bányatársulat: akkor a bányatársulat minden egyes részvényesének — nyilvánvalóan érdekében áll, hogy a csődtömeghez tartozó vagyontárgyak, vagy éppen maga az egész bánya — ne a csődtörvény rendelkezéseinek megsértésével, — vagy bár azoknak alakilag megtartásával, de mégis visszaélésszerűen értékükön alul, különösen pedig ne őt megkárosító mértékben jelentékenyen az értékükön alul adassanak el. Amennyiben ezt az érde-