László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. III. kötet (Budapest, 1930)

— 85—86. §§. — 109 elégtelenség valószínűvé tételét pótolja a megszökés vagy el­rejtőzés igazolása. (Bp. T. 5034/1891.) A csődtörvény 85. §-ában nincs kimondva, hogy az adós megszökésének tényéből a fizetés megszüntetése feltétlenül következtetendő; hogy a megszökés ténye képez-e erre bizo­nyító adatot, minden egyes esetben a körülmények mérlegelésé­vel állapítandó meg. (C. 277/1898.) 86. §. A bíróság a csődnyitási kérelem felett min­den esetben indokolt végzés által határoz s határoza­tát az érdekelteknek kézbesítteti. Ha a kérelmet alap­talannak találja, elutasítólag határoz; ellenkezőleg a csődöt megnyitottnak nyilvánítja. A hozott határozat ellen a felfolyamodás, mely felfüggesztő hatállyal nem bír, a kézbesítéstől számí­tandó három nap alatt nyújtandó be. Ha a csődnyi­tási határozatot a felsőbb bíróság megváltoztatja, vagy feloldja, a foganatosított biztosítási intézkedé­sek mindaddig hatályban maradnak, míg a csődnyitás kérdése jogérvényesen eldöntetik. A bíróság által elrendelt csőd, a kifüggesztés után, tekintet nélkül arra, hogy a határozat jogerőre emelkedett-e vagy sem, a csődnyitást kérő hitelezők elállása folytán meg nem szüntethető. Ha a csődnyitási végzést a felsőbb bíróság megváltoztatta is, a kifüggesztett határozat mindaddig hatályban marad, míg jogérvényesen ki nem mondatik, hogy a csődnyitásnak helye nincs (C. 418/1896.), s ez esetben a csődöt kérő nemcsak a kész kiadást hanem a díjakat is tartozik a tagnak megtéríteni. (C. 175/1897.) A csődnyitás kérdésében hozott határozat ellen csak az e kérdés felett megtartott tárgyaláson résztvett felek élhetnek felfolyamodással. (C. 525/1885., C. 1574/1894.) A csőd elrendelése kérdésében hozott határozat ellen a tömeggondnokot fellebbviteli jog nem illeti. (C. 606/1905.) Csődöt rendelő végzés a közadósnak akkor is kézbesí­tendő, ha a csődnyitási tárgyalásnál ügyvéd által volt képvi­selve. (C. 4622/1891.) Ha a csődnyítási kérvény a csődbíróság színhelyén lakó ügyvéd által van ugyan ellen jegyezve, azonban a hitelezők a tárgyalásnál a székhelyen lakó megbízott által voltak képvi­selve, a végzés ez utóbbinak kézbesítendő; ha tehát az ellen­jegyző ügyvédnek kézbesíttetett, a felfolyamodás nem tekint-

Next

/
Thumbnails
Contents