László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. III. kötet (Budapest, 1930)

84 — Csődtörvény. 52. §. Azon hitelezők, akik valamely dologi jog alapján a közadós bizonyos vagyonából külön kielégítést igényelhetnek, követeléseiket a csődhitelezők megelőzésével érvényesíthetik; és a dologi joggal terhelt vagyonból csak az folyik az általános csődtömegbe, ami az említett hitelezők kielégítése után fennmarad. Az említett hitelezők, amennyiben őket a közadós ellen személyes igény is illeti, követeléseiket mint csődhitelezők az általános csődtömeg ellen is érvényesíthetik. Megtartási s illetve külön kielégítési jog a hitelező által csak az ő tényleges és kizárólagos birtokában levő ingóságokra gyakorolható. (C. 5/1899.) A kézízálog csak az esetben szolgálhat külön kielégítés alapjául a zálogba vevőnek, ha ez a zálogtárgyat birtokában tartja. (C. 459/1890.) Ha a záloghitelező a választmánynak azon intézkedése ellen, mellyel a csődtömeghez tartozó és a záloghitelező tényleges birtokában levő ingók szabadkézbőli eladását elhatározta, a csődbíróságnál panaszt nem emelt, nem tagadhatja meg utólag az ingók kiadását. (C. 971/1885.) Váltó megtartási jog iránt a tömeggondnok ellen indított kereset nem a törvényszék mint váltóbíróság, hanem a csődbíróság illetékessége alá tartozik. (C. 870/1896.) Csődtömeghez leltározott ingók árverésen befolyt vételárának íelosztása és az elsőbbségi igények elbírálása az árverést foganatosító bíróság hatásköréhez tartozik. (C. 1128/1898.) Bár a dologi joggal terhelt vagyon a külön kielégítésre jogosított hitelezők kielégítése után fennmaradó és az általános csődtömegbe eső fölösleg biztosítása szempontjából leltározandó: a csődtömeg, illetve annak gondnoka a végrehajtásilag lefoglalt és zárlat alá helyezett vagyonnak a zárgondnok kezelése alól leendő elvonását nem követelheti. (C. 186/1888.) A csődnyitást megelőzően jogot szerzett jelzálogos hitelezőnek külön kielégítéshez joga lévén, jogosítva van ő a kérdéses ingatlanra zárlatot vezetni, de ennek dacára az ingatlant a tömeggondnok kezelése alól elvonni é9 más zárgondnok kezelése alá helyezni nem lehet. (Bp. T. 4383/1902.) Ha az, kinek külön kielégítési joga van, követelését bejelenti, s ha a követelés elismertetik: arra vonatkozóan a felszámolási tárgyalási jegyzőkönyvi kivonat a külön kielégítés szempontjából csak akkor bír végrehajtható egyesség erejével, ha csődbejelentésében a külön kielégítési jogosultság alapjául szolgáló tényálladék a külön kielégítésnek alapját képező tárgyak