László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. II. kötet (Budapest, 1930)

— 700011925. P. M. sz. rend. 12—13. §§. — 75­tével a hányadrészvények, valamint a régi részvények egyébként hatályukat vesztik. 77681P. M. 1928. sz. rendelet a kereskedői mérleg valódiságának helyreállításáról és az ezzel kapcsolatos rendelkezésekről szóló 700011925. P. M. számú rendelet kiegészítése tárgyában. A kereskedői mérleg valódiságának helyreállításáról és az ezzel kapcsolatos rendelkezésekről szóló 7000/1925. P. M. számú pénzügyminiszteri rendelet annak a lehetőségét, hogy részvény­összevonás folytán bizonyos részvények a részvényes akarata ellenére bevonassanak és hatályukat veszítsék, abban a felte­vésben állapította meg, hogy egyrészt a 12. és a 13. §. esetében bekövetkezhető hányadrészvény-kicserélés csupán az elenyészően csekély tökeérdekeltség megszűnését jelenti, amellyel szemben a részvényes az eladott hányadrészvény árából teljes ellen­szolgáltatást kap, másrészt, hogy annak a hányadrészvényesnek, aki a részvénytársaságban benn akar maradni, módja lesz az új részvényhez szükséges hányadrészvényeket könnyűszerrel megszerezni. A rendelet nem kívánta lehetővé tenni azt, hogy az átértékelés számszerű műveletének segítségével olyan rész­vényes is elveszítse részvénytársasági tagsági jogait, akinek a tőkeérdekeltségén felül egyéb komoly és jogos érdeke is van részvénytársasági tagságának megmaradásában. Ezekre tekintettel az 1924: IV. t.-c. 2. §-ának kiegészítő részeként a törvényhez csatolt a) mellékletben és az 1926: XV. t.-c. 16. §-ában kapott felhatalmazás alapján a 7000/1925. P. M. számú pénzügyminiszteri rendelet 12. és 13. §-ának kiegészítése­kép a m. kir. igazságügyminiszterrel egyetértve a következőket rendelem: /. §. Abban az esetben, amikor valamely hányadrészvé­nyes az illetékes cégbíróság előtt kimutatja azt, hogy részvény­társasági tagságának megmaradása fontos érdeke s hogy a 7000/1925. P. M. számú rendelet 6. §-a értelmében megállapí­tott új részvényhez szükséges hányadrészvényt tőle független okokból nem tudja megszerezni, a cégbíróság az érdekelt hányadrészvényes kérelmére, a részvénytársaság meghallgatása után, nem peres eljárás útján kimondhatja, hogy a kérelmező

Next

/
Thumbnails
Contents