László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. II. kötet (Budapest, 1930)

86 — Csendes társaság. — csendes társ vagyoni betétére vonatkozó követelését, feltéve, hogy betéte a veszteségből reá jutó hányad összegénél nagyobb, mint csődhitelező érvényesítheti. Ha a vagyoni betét még nincsen a vállalat tulajdonosának átadva, a csendes társ köteles azt addig az összegig, amelyet a veszteségből reá jutó hányad kitesz, a csődtömegnek beszolgáltatni. Ha a csendes társ jut csődbe, a vállalat tulajdonosa köteles a csendes társnak a 120. §. értelmében kiszámított végkiegyenlítését a csődtömegnek beszolgáltatni. 122. §. Ha a csődnyitást megelőző egy éven belül a vállalat tulajdonosa és a csendes társ között létrejött megállapodás folytán a vállalat tulajdonosa a csendes társ vagyoni betétét egészben vagy részben visszaszolgáltatta vagy a csendes társ veszteségben részesedését egészben vagy részben elengedte, a csődtömeggondnok ezt a visszaszolgáltatást vagy elengedést megtámadhatja. Nem változtat ezen az a körülmény, hogy a visszaszolgáltatás vagy elengedés a társas viszony megszűnte előtt vagy után történt. Nincsen helye a megtámadásnak, ha a csődnyitásra vezetett körülmények a visszaszolgáltatásra vagy elengedésre irányuló megállapodás létrejötte után állottak be. A jogcselekmények megtámadásának érvényesítésére és hatására vonatkozó csőd jogi rendelkezéseket erre a megtámadásra is alkalmazni kell. Harmadik rész. Vegyes és zárórendelkezések. 123. §. A m. kir. igazságügyminiszter az ebben a törvényben említett bírósági szakértőkről és munkadíjukról rendelettel intézkedik. 124. §. A m. kir. igazságügy-, kereskedelemügyi és pénzügyminiszter a már fennálló részvénytársaságoknak korlátolt felelősségű társasággá átalakulását egyetértve rendelettel szabályozhatja és különösen