László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. II. kötet (Budapest, 1930)

64 — Csendes társaság. — 1Í6. §. A nyereségben és a veszteségben a csendes társ, más megállapodás hiányában, olyan arányban részesedik, amelyben vagyoni betéte a vállalat tulajdonosának a vállalatba fektetett vagyonához áll. A veszteséget a csendes társ, ha a társasági szerződés annak viselése alól egészen fel nem menti, legfeljebb betéte erejéig viseli. A nyereségben részesedésből a csendes társat kizárni nem lehet. 111. §. A vállalat tulajdonosa köteles minden üzletév végén a nyereséget vagy veszteséget kiszámítani és a csendes társnak a neki jutó nyereséget kiszolgáltatni. Ha a csendes társ vagyoni betéte veszteség folytán csökken, a későbbi nyereségjutalékokat elsősorban ennek pótlására kell fordítani. Korábbi, kiszól gáltatott nyereségjutalékokat azonban a vállalat tulajdonosa későbbi veszteségek okából a csendes társtól vissza nem követelhet. Azt a nyereségjutalékot, amelyet a csendes társ nem vett ki, ellenkező megállapodás hiányában nem lehet az ő vagyoni betétének növelésére fordítani. 118. §. A csendes társ követelheti, hogy a vállalat tulajdonosa vele az évi mérleget másolatban közölje; jogában áll egyúttal a mérleg helyességét a könyvek és egyéb iratok alapján megvizsgálni. A bíróság a csendes társ kérelmére fontos okból a mérlegnek vagy egyéb adatoknak közlését, úgyszintén a könyveknek és iratoknak felmutatását bármikor elrendelheti. 119. §. A csendes társaság feloszlik: 1. ha a vállalat tulajdonosa meghal, kivéve ha a szerződés akként szól, hogy a társas viszonyt az örökösökkel tovább kell folytatni; 2. ha a vállalat tulajdonosa elveszti cselekvőképességét; 3. ha a vállalattulajdonos vagy a csendes társ vagyonára csődöt nyitnak;