László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. II. kötet (Budapest, 1930)

— Törvényjavaslat 30—32. §§. — 25 növelésére fordítsák. Elrendelheti továbbá a szavazatoknak legalább háromnegyed többségével a tíz százaléknál nagyobb vagy akár az egész évi tiszta nyereség tartalékba helyezéséi vagy új számlára átvitelét, ha a társaság nyilvánvaló érdeke megkívánja. rla az évi mérleg felállításának forduló napja, vagyis az üzleti év utolsó napja és megállapításának napja (56. §. első bekezdése) közötti időben a társasagot a törzstőke egytizedrészét meghaladó veszteség éri, a mérleg szerint mutatkozó nyereséget, amennyiben a veszteség fedezésére szükséges, új számlára kell átvinni. 32. §, A törzsbetét, valamint a pótbefizetések után határozott összegű kamatot a tagoknak biztosítani nem lehet. A társaság azonban arra az időre, amelyre a vállalat előkészítésének a teljes működés megkezdéséig szüksége van, a tagoknak a törzsbetél után a következő feltételek mellett kamatot biztosíthat: 1. a kamatot a társasági szerződés állapítja meg, pontosan megjelölve a kamatfizetés időtartamát, amely legfeljebb az üzem megnyitásának időpontjáig terjedhet. 2. a kamatláb évi 5 % -nál magasabb nem lehet, 3. a kamat címén kifizetett összeg — bármily hosszú ideig tartson is a vállalat előkészítése — semmi esetben sem haladhatja meg a mindenkori törzstőke összegének 15%-át, 4. a kamatot a szervezés költségei közé kell felvenni és veszteségként le kell írni, 5. ha a társaság működésének megkezdése előtt felszámol vagy csődbe jut, a tagnak ez a kamat nem jár, 6. a társaság! szerződésnek erre a kamatra vonatkozó rendelkezéseit a cégjegyzékbe be kell vezetni. Hasonló feltételekkel biztosíthat kamatot a társasági szerződés a törzstőkefelemeléssel kapcsolatban kibocsátott új üzletrészek javára, ha a taggyűlés a