László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. II. kötet (Budapest, 1930)

— 23—25. cikk. — 221 megérkezése előtt megszűnik, az árut az utasítás bevárása nélkül a rendeltetési helyére kell továbbítani és a feladót erről a lehető legrövidebb időn belül értesíteni kell. 24. cikk. Kiszolgáltatási akadályok. (V. ö. Vüsz. 93., 94. §§.) 1. §. Ha az árú kiszolgáltatása körül akadályok merülnek fel, a rendeltetési állomás köteles az akadályok okáról a feladót, a feladási állomás közvetítésével késedelem nélkül értesíteni és tőle utasítást kérni. Ezt az értesítést azonnal táviratilag kell elküldeni, ha a fuvarlevél ily értelmű kívánságot tartalmaz. Ennek az értesítésnek a költségei az árút terhelik. Ha az átvevő az árút visszautasítja, az árú felett a rendelkezési jog a feladót akkor is megilleti, ha a fuvarlevélmásodpéldányt nem is tudja előmutatni. Ha az árú visszautasítása után az átvevő az árú átvételére jelentkezik, azt neki ki kell szolgáltatni, hacsak a rendeltetési állomás időközben a feladótól ellenkező utasítást nem kapott. Erről a kiszolgáltatásról a feladót ajánlott levél útján azonnal értesíteni kell. Az értesítés költségei az árút terhelik. Semmi esetre sem szabad az árút a feladó kifejezett beleegyezése nélkül neki visszaküldeni. 2. §. Mindazokra nézve, amikről ennek a cikknek 1. §-a nem rendelkezik, a kiszolgáltatási akadály esetén követendő eljárást a 43. cikk intézkedéseinek épségben tartásával a kiszolgáltatásra kötelezett vasúton érvényes törvények és szabályzatok határozzák meg. IV. fejezet. A vasút jogainak biztosítása. 25. cikk. A vasút zálogjoga. (V. ö. Vüsz. 88. §.) 1. §. A vasútat a 20. cikkben megjelölt összes követelések erejéig az árúra zálogbirtokosi jogok illetik meg. Ezek a jogok addig állanak fenn, amíg az árú a vasútnak vagy oly harmadiknak birtokában van, aki azt a vasút számára bírlalja. 2. §. A zálogjog hatását annak az államnak törvényei és szabályzatai határozzák meg, amelyben a kiszolgáltatás történik.