László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. II. kötet (Budapest, 1930)
2 — Kereskedelmi és iparkamarák. — c) a kamarai kerület kereskedelmi, közlekedési és iparviszonyaínak állásáról, az e részbeni tapasztalások-, panaszok- és kívánalmakról, a miniszterhez minden év végével rendes évi jelentést tenni: d) a kamaránál letett árúbélyegek, mustrák és mintákról pontos lajstromot vinni; ej azon egyéneket, kik alkuszoknak jelentkeznek, szakértőleg megvizsgálni s ha alkalmasaknak találják, az alkuszok sorába felvenni; f) a helybeli kereskedelmi szokásjogok és előmutatott árúpéldányok felett bizonyítványokat kiszolgáltatni; g) a miniszter által véleményezés végett időnkint összehívott egyetemes kamarai gyűlésekbe vagy bizottságokba tagokat küldeni. 4. §. Az ipar- és kereskedelmi kamarák száma, székhelyei, kerületei és alkerületeí az ipar- és kereskedelmi érdekek koronkinti fejlődése szerint a minisztérium által határoztatnak meg időről-időre. 5« §. A kereskedelmi és iparkamarák tagjai: 1- ször. Beltagok, kik egyenlő számban képezik a kamara osztályait, t. i : a) & kereskedelmi és b) az iparosztályt. A budapesti kamara részére 48, a többi kamarák részére pedig 32 kamarai beltag határoztaíik. 2- szor. Kamarai kültagok. A kültagok száma a beltagokéval egyenlő lesz. E két rendbeli tagok jogai egyenlők. 3- szor. Levelező tagok, kiket a kamara a szükséghez képest arányos számban és helyeken, saját belátása szerint, s nem tekintve a kereskedői vagy iparos minőségre, választ. A levelező tagok szavazati joggal, a kamarák határozatai hozatalánál nem bírnak. Mindhárom rendbeli tagok hivatásukat fizetés nélkül teljesítik.