László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. II. kötet (Budapest, 1930)

96 — Pengőmérleg rendelet. — és közlekedésügyi m. kír, miniszter 1868. évi július hó 8-án kelt 4973. számú rendelet 1. §-ának harmadik bekezdése) köteles 1925. évi január hó 1. napjának vagyonállagáról — ha pedig üzletéve nem a naptári évvel esik egybe, az 1925. év folyamán megkezdett üzletév első napjának vagyonállagáról — teljesen új értékelés alapján pengőértékben oly leltárt és mérleget készíteni, amilyent a fennálló jogszabályok értelmében (1875: XXXVII. t.-c. — K. T. 26—28. §.) a kereskedőnek az üzlet megkezdésekor kell szerkeszteni (megnyitó leltár, megnyitó mérleg). A m. kir. kereskedelemügyi miniszter engedélyével a megnyitó leltárt és megnyitó mérleget az első bekezdésben megállapított időpontnál későbbi időpont vagyonállagáról is lehet elkészíteni. Az első bekezdés értelmében készítendő megnyitó leltárt és megnyitó mérleget — addig is, amig a pengőértékben való kötelező számítás időpontja beáll (1925: XXXV. t.-c. 17—22 §.) — akként is fel lehet állítani, hogy annak egyes tételei a pengőérték mellett külön rovatban koronaértékben is ki legyenek fejezve. 2. §. Jelen rendelet 3—21. §-ai kizárólag a részvénytársasági alakban működő olyan közforgalmú vasúti vállalatokra nyernek alkalmazást, amelyeknek részvényei az alapszabályok értelmében a vasút tiszta jövedelméből egy megállapított törlesztési terv szerint törlesztetnek és amely vállalatoknak vasúti vonalai egészben vagy részben a mai Magyarország területén vannak. 3. §. Az 1. §. értelmében készítendő megnyitó leltár és megnyitó mérleg összeállításánál a cselekvő vagyon értékelésére az alábbi rendelkezések irányadók: Az építési és üzletberendezési tőkét abban az értékben kell a cselekvő vagyon tételei közé beállítani, amekkora értékben a részvénytőke (alaptőke), az építési és üzletberendezési tőkének beszerzése céljából kibocsátott kölcsönök a megnyitó mérleg teheroldalán együttesen szerepelnek. A cselekvő vagyon egyéb tételeit legfeljebb a mérlegfelállításnak az 1. §-ban említett fordulónapján fennálló értékben lehet számításba venni, tekintet nélkül a megelőző leltárakban és mérlegekben foganatosított leírásokra vagy értékelésre. A megnyitó mérleg szerint mutatkozó veszteséget a megnyitó mérleg aktívumai között — külön tételként — fel kell tűntetni. 4. §. A részvénytőkét az utolsó zárómérlegben részvénytőkeként kimutatott összeg aranykorona értékének legfeljebb 70%-ával lehet a megnyitó mérleg szenvedő vagyontételei közé beállítani. Az eddigi részvénytőke aranykorona értékének megállapításánál azt a részvénytőkeösszeget, amely már az 1914.