László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. I. kötet (Budapest, 1929)
84 — K. T. 31. §. — ben vezetendő könyvei, illetőleg az igazgatóság által aláírt főkönyvi kivonatai é9 számlái (1871: XXXIV. t.-c. 7. §.); a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézetének könyvei (1879: XXXIX. t.-c. 2. §.); a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségének könyvei (1898: XXIII. t,-c. 76. §.); az Iparosok Országos K« zponti Szövetkezetének könyvei (1924: XVIII. t.-c. 7. §.); egyes záloglevél kibocsátó hitelintézetek (1889: XXX. t.-c. 22. §.) könyvei. A kereskedelmi könyveknek bizonyító ereje csak a jogcímre s a mennyiségre terjed ki, ellenben az ügylet létrejötte, vagyis az áruk megrendelése és átadása, illetően átvétele tekintetében a kereskedelmi könyvek nem nyújtanak részbizonyítékot. (Kolozsvári T. 456/1913.) Kereskedői könyvek csak a bevezetések tárgyát képező tényekre képezhetnek bizonyítékot. (C. 450/1892.) A kereskedelmi könyvek csak olyan körülményeket bizonyíthatnak, amelyek az elkönyvelés tárgyai és a könyvet vezetőnek saját tényei, az a körülmény, tehát, hogy az adott előleg elszámoltatott-e, könyvekkel nem bizonyítható. (C. 127/1903.) A könyvekbe történt bejegyzések téves voltát bizonyítani lehet. (C. 363'1892. Azonos: C. 366/1901.) A könyvkívonat egyes tételeinek kifogásolását nem pótolhatja eltérő tartalmú kimutatásoknak védelmül való felhasználása, miből íolyóan az illető tételek megjelölése mellett részletesen nem tagadott könyvkivonat tartalma valónak veendő. (C. 265/1900.) A részvénykönyv a r.-t.-nak keresk. könyvét képezvén, az iránt, hogy annak mily bizonyító erő tulajdonítható, a 31. §. szerint a fennforgó körülményekhez képest a bíróság határoz. (C. 1009/1885.) A könyvkivonat egymagában sem a kölcsönügylet létrejötte, sem a kölcsön felvétele tekintetében nem szolgálhat bizonyítékot. (C. 19/1891.) A könyvkivonat nem bizonyítja sem az áru megrendelésének, sem kézhezvételének tényét. (C. 95/1891. és 1106/1891. G. 172/1879., 777/1898., 902/1898.) A kereskedőnek szabályszerűen vezetett könyvei nem képeznek még részbizonyítékot sem oly harmadik személyek ellen, akik nem az 1875: XXXVII. t.-c. 25. §-a alapján elkönyvelhető kereskedelmi ügyletből, hanem a könyvekbe adósként bevezetett személy kereskedelmi ügylete mellett külön jogügylettel elvállalt kötelezettségből folyóan akár mint készfizető, akár mint egyszerű kezesek vannak kötelezve. (C. 5848/1905.) A könyv csak a kereskedővel szerződő fél ellen bizonyít; így, ha az engedményes a reá engedményezett követelést könyveibe bejegyzi, ez csak az engedményező ellen bizonyíték, de