László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. I. kötet (Budapest, 1929)

— 1927: III. t.-c. — 73 vatalos tudomást nyernek, erről az illetékes törvény­széknek haladéktalanul jelentést tenni tartoznak. L. a kereskedelemügyi miniszternek a kereske­delmi és iparkamarához intézett 2631/1890. sz. rende­letét a cégbejegyzési kötelezettség teljesítésének el­lenőrzése tárgyában a II. kötetben. Hivatalból törlendő annak cége, akit a bíróság a kereskedéstől jogerősen eltiltott (1922: XXVI. t.-c. 1. §., 1923: V. t.-c. 23. §.) 1927. évi III. törvénycikk cég megszűnésének a kereskedelmi cégjegyzékbe hivatalból bevezetéséről. (Kihirdettetett az Országos Törvénytárban 1927. április 27-én.) 1. §. Ha a cégbíróság arról szerez tudomást, hogy a kereskedelmi cégjegyzékbe bevezetett cég tényleg megszűnt, de a megszűnésnek a fennálló szabályok szerint szükséges bejelentését a kereskedelmi törvény (1875: XXXVII. törvénycikk) alapján kiróható bírság­gal kikényszeríteni nem lehet, a cégbíróság hivatal­ból megindítja az eljárást a végett, hogy a cég meg­szűnését az egyébként szükséges felszámolási eljárás mellőzésével hivatalból bevezettesse a cégjegyzékbe. Az előbbi bekezdés rendelkezését külföldi rész­vénytársaságok vagy szövetkezetek megszűnt belföldi képviselősége, fiókintézete vagy ügynöksége tekinte­tében is alkalmazni kell. Biztosító magánvállalat tekintetében az eljárást csak a biztosító magánvállalatok felügyelő hatóságá­nak kérelmére vagy előzetes hozzájárulásával lehet megindítani. Ha valamely bíróság vagy közigazgatási hatóság hivatalos eljárásában tudomást szerez valamely be­jegyzett cég megszűnéséről, ezt a cégbírósággal kö­zölni köteles. 2. §. A cég megszűnésére vonatkozó bevezetés elrendelése előtt a cégbíróság felhívja a megszűnt

Next

/
Thumbnails
Contents