László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. I. kötet (Budapest, 1929)

52 — K. T. 12. §. — cégű üzlet céghasználattal joghatályosan nem ruházható át, már pedig jogi hatállyal nem bíró szerződéses megállapodásra még a szerződő féllel szemben sem támasztható sikerrel ily eredetileg hatálytalan jog fennállásának megállapítására irányuló kereset sem. (C. 9157/1927. J. H. II. 878.J Az üzlet átruházójával létrejött megállapodás szerint a bejegyeztetni kért cég új birtokosai jogosítvák lévén a régi céget használni, kétségtelen, hogy az ezen most már az ő rendelkezésük alatt álló cég szövegét a kereskedelmi törvény által megengedett módon meg is változtathatják. (C. 1361/1900.) Az átruházó régi cég szövege akkor is bejegyzendő az új cégbirtokos javára, ha utóbbinak csak a gyártelep, üzlet nélkül, adatott át és a régi cég használata időbelileg korlátozva is van. (Bp. i. 987/1910.) Ama körülmény, hogy egy egész keresk. üzlet annak minden követelésével é9 tartozásával együtt eladatik, a vevőt az eladók beleegyezése hiányában nem jogosítja arra, hogy a korábbi céget, utódlást kifejező toldattal használja. (C. 829/1884.) Az üzlet vevője mindaddig, míg cégbirtokosi minőségét be nem jegyezteti, azzal a joggal, hogy az eladó cég neve alatt keresettel felléphessen é9 ilyennek indítására meghatalmazást kiállíthasson, nem élhet. (C. 916/1901.) Aki másnak megengedi, hogy a saját nevéből és címéből álló be nem jegyzett cége alatt fennállott üzletét folytassa, az utóbb ugyanezen üzletbe megrendelt és átvett áruknak vételáráért a jóhiszemű eladónak maga is felelős. (C. G. 64/1900. V. ö. még C. 282/1900., 1902/1893.) A. részvénytársaság, mely cégszövegét az általa átvett közkereseti társasüzlet tagjainak beleegyezésével vette fel, e céget akkor is használhatja, ha az a társasági tag, kinek neve a cég szövegében foglaltatik, megszűnt a részvénytársaság alkalmazottja és részvényese lenni. (C. 489/1913.) Valamely r. t. által megszerzett, de külön cég alatt tovább folytatott kereskedelmi üzlet tekintetében a cégjegyzés a r. t. cégjegyzésétől eltérő módon nem állapíthatók meg; e külön cégnek jegyzésére csak olyan egyének hatalmazhatok meg, kik a r. t. cégének jegyzésére is meg vannak hatalmazva. (Bp. T. 1531/ 1907.) A megszűnt közkereseti társas cég bármelyik tagja sem használhatja saját egyéni cégében toldatként az előbbeni társas céget. (C. 653/1884.) Az a körülmény, hogy a nő valamely közkereseti társaság tagja volt, külön megállapodás nélkül nem jogosítja fel a férjet arra, hogy a közkereseti társaság cégét utódlási toldatként használja. (C. 6363/1922. Hjt. V. 35.) Csőd alatt álló egyén ninc9 jogosítva fennállott cégének használatát még az utódlást kifejező záradékkal sem megengedni. (Bp. T. 601/1878.)