László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. I. kötet (Budapest, 1929)

— K. T. 11. §. — 47 tehát azt a nevet köteles használni, melynek viselésére származás, vagy törvényes engedély alapján jogosítva van. Minthogy folyamodónak a születési bizonyítvány szerint E. „Ignác" a származási neve, azt pedig, hogy az .,Imre" utánnév használatára törvényes engedélyt nyert, folyamodó nem igazolta, a bejegyeztetni kért cég az abba felvett „Imre" név miatt nem felel meg a törvény fentebb idézett rendelkezésének, mert az a körülmény, hogy folyamodó a C) alatt csatolt helyhatósági bizonyítvány szerint a közéletben az ..Imre" nevet szokta használni, nem bizonyítja azt, hogy folyamodó ennek a névnek használatára törvényesen jogosítva is van, de sőt ezen folyamodóra nézve idegen névnek használatára a K. T. 17. §. rendelkezésénél fogva esetleg valamely hasonló nevű személyt abban a törvényes jogában korlátozhat, hogy saját polgári nevét használja cégül; azért ezen folyamodóra nézve idegen névnek a cégbe való felvétele meg nem engedhető, (Bp. T. 3886/1903.) A Kt. 11, §-ának azon rendelkezése, hogy kereskedő, ki üzletét egyedül folytatja, cégül saját polgári nevét köteles használni, nyilván kizárja azt, hogy hasonnemű üzletét két vagy esetleg több cég alatt is folytathassa. (Bp. T. 4019/1882.) A keresztnevét a kereskedőnek nem kell használnia, de ha használja, annak is valódinak kell lenni, pl. nem használhatja idegen keresztnév kezdőbetűjét. (Bp. T. 874/1883. Nagy 8. 1.) A toldás a cégben foglalt név előtt is használható. (Bp. T. 2555/1878. Nagy 8. 1.) A kereskedő cégét, mely alatt üzletét folytatni kívánja, maga választhatja meg s bíróilag sem arra nem utasítható, hogy cégének szövegét miként állapítsa meg. sem pedig a cég a kérelmezettől eltérő szöveggel be nem jegyezhető. (Bp. T. 2780/1904.) A bírói gyakorlat álláspontja szerint a részvénytársaság által megszerzett kereskedelmi üzlet meglevő cége alatt folytatható ugyan, de ez a jog csak a K. T, 12. §-ában biztosított cégutódlás jogát jelenti, egyéb tekintetben a megszerzett üzlet a részvénytársaság saját vállalata lesz és miután a részvénytársaság kifelé általános érvényességgel szabályozott képviselete minden vállalatára vonatkozólag csak ugyanaz lehet, a külön cég alatt folytatott vállalat cégének jegyzésére is ugyanazok jogosultak, akik magának a részvénytársaságnak cégét érvényesen jegyzik. Ebből az elvi szempontból következik, hogy a cégbirtokos részvénytársaság alapszabályszerű törvényes képviselete harmadik személyek irányában joghatályosan nem zárható el a külön cég jegyzésétől, viszont a részvénytársaságot a külön cég alatt folytatott vállalata tekintetében sem képviselhetik oly személyek, akik a részvénytársaság törvényes szervezeténél fogva a társaság képviseletére nem jogosultak. (C. 4572/1924,) A bejegyzést kérőnek az a joga, hogy az utódlást a cégben