László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. I. kötet (Budapest, 1929)

44 — K. T. 10. §. — nyílt vagy hallgatag hozzájárulásával később meg nem erősíttetik, érvényessé huzamosabb idő lefolyása által sem válik. (C. 322/1877.) A kereskedői cég egyik főrendeltetése az lévén, hogy azoknak, kik valamely bejegyzett céggel összeköttetésbe lépnek — alkalom nyujtassék arra, hogy a cégjegyzékből és a bejegyzés alapjául szolgált iratokból megbízható módon tájékozást szerezhessenek az iránt, hogy a cégnek, mellyel összeköttetésbe lépni szándékoznak, ki a tulajdonosa: valamely bejegyzett cég cégjegyzékében olyanul bevezetett tulajdonosának jóhiszemű hitelezőivel szemben annak bizonyítása, miszerint valósággal nem a cégbejegyzési iratok alapján ilyenül a cégjegyzékbe bevezetett személy, hanem más a tulajdonosa, egyáltalában meg nem engedhető s a jóhiszemű hitelezők irányában a cég tulajdonosának feltétlenül az tartandó, ki mint olyan a cégjegyzékben bejegyezve találtatik. (C. 778/1893.) Az örökhagyó cégtulajdonossal egy személynek tekintendő örökösök a cég tulajdonosa személyében örökösödés címén beállott változást harmadik személy ellen csak annyiban érvényesíthetik, amennyiben a harmadik e változásról tudomással bírt. (Pozsonyi T. 68/1900.) Harmadik cím. Kereskedelmi cégek. 10. §. A cég azon név, mely alatt a kereskedő üzletét folytatja, s melyet aláírásául használ. V. ö.i 11—14., 19., 21., 24., 63., 66., 130., 157., 225. §§. A cég használatát az iparűzés folyamán az 1922: XII. t.-c. 56. §-a szabályozza. L. III. kötet. A nem a cégjegyzés értelmében történt aláírás is kötelezi a céget, ha bizonyíttatik, hogy a cégjegyzésre jogosított tagtól származik az aláírás. (C. 1269/1892.) Az ügylet tartalmából következik, hogy a felperes az alperesekkel kívánt szerződésre lépni, s a cégjegyző nem a maga, hanem az alperes részére kötötte meg a felperessel a szerződést, ennélfogva közömbös az alperes szabályszerű cégaláírásának a kérdése, mert ha a fennforgó körülményekből nyilvánvaló, hogy a képviseletre jogosított cégtag a társaság részére köti az ügyletet, a K. T. 90. §-a értelmében a társaság részére kötöttnek tekintendő, függetlenül attól, hogy a szerződést cégszerűen írták-e alá, vagy sem. (C. 1197/1926. J. H. I. 124.) Az a körülmény, hogy a kötelezettségvállalás a cég nevében még oly időben történt, amelyben az bejegyezve nem volt, az utóbb bejegyzett céget feltétlenül kötelezi, ha csak nem vitás,