László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. I. kötet (Budapest, 1929)

— Bevezetés. — 21 szintén nem áll hatalmában, de felhasználásával mégis közelebb jut végső céljához: a javak kicseré­lésének minél gyorsabb és minél kevesebb megráz­kódtatással járó lebonyolításához. Már pedig minden hiteljogi szabálynak közelebbi vagy távolabbi célja mindig erre irányul. A hiteljogi törvények egyenlősítésének sikere esetén a nemzetközi hiteljogi bíráskodás is nagy sze­rephez fog jutni. Megvalósulása ma ugyan még rész­ben csaknem utópisztikus ábránd,s) de bíznunk kell benne, hogy az emberiség jól felfogott egyetemes ér­deke a még fennálló nehézségeket el tudja majd há­rítani. A hiteljog tökéletessége ma nem is sejtett zeníthet érhet valamikor el, ha hibának kiküszöbölé­sében az egész világ bírói gyakorlata működhetik közre s amint ma a nagyban-egészben egyenlő ma­gánjoggal bíró Franciaországban, Belgiumban és Luxemburgban mindennapos az a jelenség, hogy ezeknek az államoknak judikaturáira kölcsönösen történik hivatkozás, eljöhet az az idő, amikor a ma­gyar bíróságok döntvényeire fog hivatkozni vala­melyik newyorki vagy melbournei ítélet. H) A nemzetközi jogegyenlősítés problémáival s jövendő ki­látásaival behatóbban foglalkozik Demogue id. műve 115—193. old.

Next

/
Thumbnails
Contents