László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. I. kötet (Budapest, 1929)

— K. T. 108. §. — 199 ÖTÖDIK FEJEZET. A társaság felszámolása. 108. §. A társaság feloszlása után, csőd esetét kivéve, felszámolásnak van helye, melynél ha a felszámolói tiszttel a társak egyhangú megállapodása, vagy a társasági szerződésnél fogva egyes tagok, vagy más személyek nem bízattak meg, az összes tagok vagy ezek törvényes képviselői mint felszámolók működnek. Ha az egyik társtag meghal, ennek jogutódjai közös képviselőt tartoznak rendelni. Fontos okokból a társasági tagok egyikének indítványára a bíróság rendelhet felszámolókat, és ilyeneüül oly személyeket is nevezhet ki, kik a társasághoz nem tartoznak. E perenkívüli eljárásra a törvényszék bir hatáskörrel. L.: 68300/1914. I. M. sz. R. 2. és 4. §§. A törvényszék felszámolót kirendelő végzése ellen jogorvoslatnak helye nincs (a rendelet 26. §. 1. p.). A K. T.-ben nem szabályozott csendes társaság felszámolásának elrendelését a csendes társ nem követelheti. (E. H. 624. sz. 1036/1916,) A közkereseti társaság felszámolása hivatalból el nem rendelhető. A közkereseti társaságnál a törvényben felsorolt íeloszlásí okok nem oly kényszerítő természetűek, hogy azoknak bekövetkezése esetében a társaságnak okvetlenül fel kellene oszolnia. Ellenkezőleg: minthogy a közkereseti társaság tisztán magánérdekű egyesülés, egyáltalán nincs kizárva, hogy a társaság valamely íeloszlási ok bekövetkezte dacára a társak és jogutódjaik beleegyezésével tovább folytattassék. A felszámolás sem képez hivatalos eljárást, mely a tagok akarata ellenére is alkalmazható volna. Mert a törvény a felszámolást a közkereseti társaságnál nem írja elő feltétlenül kötelező módon, úgy, hogy az egyáltalán nem volna mellőzhető és mi sem gátolja a tagokat, illetve jogutódjaikat abban, hogy közös elhatározással a felszámolás helyett a lebonyolításnak más módját válasszák s a tagok korlátlan és egyetemleges felelőssége mellett a hitelezők érdeke sem indokolhatja a felszámolásnak keresztülvitelét. (C. 1384/1903.)