László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. I. kötet (Budapest, 1929)

— K. T. 98. §. — 185 3. ha egyik tagja csőd alá kerül, vagy vagyona •felett szabad rendelkezési jogát elveszti; 4. ha a tagok a feloszlásban kölcsönösen megegyeznek; 5. ha a társaság bírói határozat által feloszlottnak (100. §.) nyilváníttatik; 6. ha az idő, melyre a társaság alapíttatott, eltelt, feltéve, hogy a tagok azt hallgatag nem folytatják. Folytatás esetében a társaság az eredeti idő elteltétől kezdve határozatlan időre kötöttnek tekintetik; 7. ha azon feltétel, melyhez a társaság feloszlása kötve volt, bekövetkezett; 8. ha a bizonytalan időre kötött társasági szerződés valamelyik tag által felmondatik. Az oly társaság, mely életfogytigra köttetett, bizonytalan tartamúnak tekintendő. V. ö.: 9.9—101., 104., 108—120. §§. A K. T. 98. §-a, amidőn felsorolja azokat az eseteket, amelyekben a közkereseti társaság feloszlik: azokat az okokat állapítja meg, melyek a közkereseti társaság feloszlását közvetlenül — ipso facto — eredményezik, azaz, amelyeknél a feloszlás és annak következményei azonnal beállanak, mihelyt a kérdéses ok bekövetkezett anélkül, hogy ezeket az okokat a társaság [eloszlásának előidézése céljából még külön kereseíileg érvényesíteni kellene. Eszerint az azonnali feloszlás az általános szabály, mellyel szemben a kivétel a K. T. 98. §. 5. és 100. §-ában szabályozott az az eset, midőn a társaság bírói határozat által feloszlottnak nyilváníttatik. (C. 3190/1922. Hj. Dt. XVI. 77.) A közker. társaságnál a törvényben felsorolt feloszlási okok nem oly kényszerítő természetűek, hogy azoknak bekövetkezése esetén a társaságnak okvetlenül fel kellene oszolnia. Minthogy a közker. társaság tisztán magánérdekű egyesülés, egyáltalában nincs kizárva, hogy a társaság valamely feloszlási ok bekövetkezte dacára a társak és jogutódjaik beleegyezésével tovább folytattassék, A felszámolás sem képez hivatalos eljárást, mely a tagok akarata ellenére is alkalmazható volna. (C. 1384/1903.)