László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. I. kötet (Budapest, 1929)

— K. T. 92. §. — 181 abbeli jogosítványa visszavonatott (66. §.); feltéve, hogy a kizárás vagy a jogosítvány visszavonása, úgy mint ezt a jelen törvény a cégvezetői jogosítvány megszűnésére rendeli (42. §.), kellően közzététetett. V. ö.: 42., 65., 66., 77., 79. §§. Az együttes cégjegyzési jogosultságból önként folyik, hogy az egyik cégtag által a másik tagjának beleegyezése nélkül kötött és az üzlet köréhez nem tartozó tőzsdei ügyletek felperes céget nem kötelezik és alperes az ezekből az ügyletekből eredő követelését csak magával az illető cégtaggal szemben érvényesítheti, s azt a céggel szemben be nem számíthatja. (Bp. f. 5/1905.) Együttes cégjegyzés esetén a közkereseti társaság egyik tagja által eszközölt megrendelések is kötelezik a céget, ha az együttes cégjegyzéstől a gyakorlatban állandóan eltérve, az egyik cégtag neve alatt történt megrendeléseket és vásárlásokat a cég magára kötelezőnek elismerte. (C. 130 1905.) Az, hogy a cégjegyzék szerint a közkereseti társaság céget annak tagjai együttesen képviselik, csak azon esetben bírhatna jelentőséggel, ha a cégtagok az együttes képviseletet a gyakorlatban hatályon kívül nem helyezték volna. (C. 826/1905.) A cégjegyzék azon tartalmával szemben, amely szerint a társas cég érvényes jegyzéséhez mindkét társasági tag együttes aláírása kívántatik meg, a perbeli ellenfelet terheli annak bizonyítása, hogy a társasági tagok és egymást a cég önálló jegyzésére kölcsönösen feljogosították, avagy hogy az egyik cégtagot a másik, a társasági cégnek a kereseti váltóra jegyzésére külön felhatalmazta. (C. 831/1906.) 92. §. A társasági tag képviseleti jogának bármily korlátozása harmadik személyek irányában, joghatállyal nem bir. V. ö.: 77., 78., 90., 113. §§. A képviseleti jognak a cégjegyzékbe bevezetett az a korlátozása, hogy a közkereseti társaság cégét bármelyik tag csak a kirendelt cégvezetővel együtt jegyezhesse, harmadik személyek irányában is joghatályos. (C. 1130/1893.) Meg nem engedhető, hogy közkereseti társaságoknál az ügyletek különböző nemeire nézve különböző cégjegyzés használtassák, vagyis nem engedhető meg, hogy a társaság különböző üzletágai szerint más-más társasági tagok ruháztassanak fel a képviseleti joggal, illetve más-más személyek ruháztassanak fel a cégjegyzéssel, mert ez nem lenne egyéb, mint a képviseleti jognak, illetve a cégvezetői hatáskörnek az ügyletek