László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. I. kötet (Budapest, 1929)

16S — K. T. 78. §. — saság üzlete folytatásához rendszerint tartoznék. A képviseleti joggal nem biró társtagnak ily megállapodás létesítésére tehát akkor sincs jogköre, ha őt az üzletvezetési jog megilleti. (C. 577/1914. Hj. Dt. IX. 181.) A társas cég képviseletére nem jogosított taggal eszközölt összeomlás és az ennek a tagnak a kezéhez teljesített fizetés is terheli a céget. (C. 1520/1902.) Ha a közker. társaság mindegyik tagja bír cégvezetői jogosultsággal, az üzlet vezetése kizárólag egy tagra nem ruházható. (Bp. T. 4346/1876.) Az a cégtag, aki az ügyletkötésre fel volt hatalmazva, felhatalmazottnak tekintendő a tőzsdebiróság kivételes illetékességének a kikötésére is. (C. 812/1909.) 78. §. Ha az üzletvezetéssel a társasági tagok mind, vagy azok közül többen olykép bízatnak meg, hogy a többiek nélkül egyik se intézkedhessék, — ez esetben, ha a halasztás veszéllyel nem jár, egyedül egyik tag sem intézkedhetik. Ily kikötés hiányában az üzletvezetéssel meghízott tagok mindegyike fel van jogosítva az üzletvezetéssel járó cselekvényekre. Ez esetben is azonban a szándékolt cselekvény abban hagyandó, ha az üzletvezetésre jogosított tagok egyike az ellen tiltakozik. V. ö. 81., 82., 90. §§. A társulat képviseletére nem jogosított, de abból nyilván ki sem zárt társtag az üzletvezetéssel járó cselekményeket a társaságra nézve is kötelezőleg végezhet mindaddig, mig a képviseletre jogosított társtag, aki a társa cselekményeiről tudomással bir, az ellen nem tiltakozik. (C. 6180/1897.) Habár a cégjegyzési kivonat szerint a közkereseti társulat képviseletére csak egy társtag volt jogosítva, de miután a másik társtag az üzletvezetéssel járó minden cselekményei ellen nem tiltakozott, a társas cég nevében véghezvitt jogi cselekménye a társas cég képviseletéhek hiányából meg nem támadható és az a társas céget kötelezi. (C. 6180/1897.) Ha a társaság kibocsátói aláírását annak egyik tagja vezette a váltóra, ez a társaságot kötelezi, hacsak nem bizonyítja, hogy a társtagok az együttes képviseletet elhatározták és ezt az ellenfél tudomására hozták, vagy hogy az illető nem volt a társaság üzletvezető tagja s erről az ellenfél is tudott. (C. 4581/1916. Kovács II. 19.)