László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. I. kötet (Budapest, 1929)

0 — Bevezetés, — nek vagy más forrásból fakadó hitel jogi jogszabályoknak (autonóm testületek szabályzata, rendeletek, szokás, bírói gyakorlat) önként érthetőleg oroszlánrészük van, mert azok a körülmények, amelyek közt a kereskedelem működik, igen gyakran eltérők más életviszonyokéitól s egyik legjellegzetesebb tulajdonságuk, hogy a kereskedelmet sokkal jobban fel tudták vértezni az eléje tornyosuló nehézségekkel való küzdelemre, mint egyéb foglalkozási ágak. A kereskedelem kezdetben tisztán saját erejére való utaltság folytán fejlesztette ki e sajátosságait, melyek gyakorlatiassága és célszerűsége azután a fejlődés további során észlelhető azt a törekvést váltotta ki belőle, hogy felfogásának más jogterületeken is hivőket szerezzen s első sorban a közönséges magánjogot is céljaínak megfelelően idomítsa át, mert át volt hatva annak tudatától, hogy a magánjog e változtatás ellenére is kifogástalanul, sőt esetleg jobban lesz képes betölteni jogviszonyokat rendező hivatását a kereskedelmet nem érdeklő problémák terén is, ha a kereskedelmi jognak gyakorlatias szellemével bír. A kereskedelmi jognak ez a törekvése, mely a jogszabályoknak tulajdonkép azt a rugalmasságot akarja megadni, hogy a változott életviszonyokhoz is nyomban hozzáidomulhassanak, azon a megfigyelésen nyugszik, hogy jogállam fennmaradásának szükségszerű előfeltétele az, hogy a hatalmi körébe eső területen a szünet nélkül keletkező újabb és újabb jogviszonyok pillanatonként váltakozó tömkelegében könnyen és lehetőleg gyorsan tudjon rendet teremteni és e mellett állandóan képes legyen beilleszkedni abba az örök céljai felé törekvő egységszövedékbe is„