László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. I. kötet (Budapest, 1929)

156 — K. T. 64. §. — esetleg kereskedelmi ügylet tekintete alá eshetik, az erre nézve létrejött társulás tehát esetleg közkereseti társaságot képezhet. (C. 5/1911.) A K. T. 64. §-a értelmében közkereseti társaság csupán kereskedelmi üzlet folytatására keletkezhetik. Az irányadó tényállás szerint bérelt területen közösen folytatandó kertgazdaság azonban nem kereskedelmi üzlet; mert a kerti gazdálkodás nem tartozik a termelők azon ügyletei közé, kik terményeiket átvagy feldolgozzák. (KT. 259. §. 6.) Arra a társas viszonyra tehát, mely a peres felek között kertgazdaság folytatása céljából létesült, a KT. rendelkezései akkor sem alkalmazhatók, ha a felek a társas viszonyt közkereseti társaságnak nevezték is. Az említett társa9 viszonyra e szerint az általános magánjog szabályait kell alkalmazni. (C. 4998/1925. P. J. E. 1927. évf.) A közkereseti társaság létesítésére irányuló szerződés már az által létrejő, hogy egy egyéni cég társas céggé alakíttatik át s jegyeztetik be, s nem képezi a közkereseti társaság keletkezésének feltételét, hogy a társasági tagok mindegyike betéttel járuljon a társaság vagyonához. (C. 543/1905.) Részvénytársaság is lehet tagja közkereseti társaságnak. (C. 110/1898.) Közkereseti társaság egyik tagja egy másik közkereseti társaság is lehet. (Bp. T. 3763/1884.) Betéti társaság is. (C. 502/1900.) A közkereseti társaság keletkezésének és létezésének nem képezi előfeltételét a cégnek bejegyeztetése. (C. 1002/1900.) A társasági szerződés létrejötte az üzletnek ily módon való folytatása nélkül nem eredményez még közkereseti társaságot. (C. 5867/1926. K. J. 1927. évf. 78.) Be nem jegyzett közkereseti társaság is perbeli jogképességgel bír, ha tagjai közös cég alatt a K. T. 64. §-a értelmében kereskedelmi üzletet folytatnak. (C. 1041/1914.) A be nem jegyzett közkereseti társas cég neve alatt vállalt váltókötelezettség alapján, egyenesen a cég tagjai saját személyükben perelhetők. (C. 1583/1893.) Közös cég használata nélkül nem létesül közkereseti társaság, (C. 172/1900.) hanem vagy csak magánjogi társaság, (C. 848/1882.) vagy alkalmi egyesülés. (C. 427/1897.) Közös céghasználat közkereseti társasviszonyt állapít meg. (C. 1808/1894.) Ha az egyéni cég tulajdonosának halála után az örökösök az üzletet ugyanazon cég alatt folytatják, ezzel közkereseti társaság keletkezik. (C. 81/1916. Azonos C. 1163/1919., 429/1922.) Az öröklés folytán átvett és habár csak az alperes személyes vezetése mellett — folytatott üzletre vonatkozóan közkereseti társaság alakult, mert a kereskedelmi anyagjogi szabályok értelmében a közkereseti társaság létesítése, valamint létezése alakszerűséghez, vagy cégbejegyzéshez, mint alkotó elemhez