László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. I. kötet (Budapest, 1929)

146 — K. T. 59. §. — kül azonnal elbocsátható, ha a szolgálatra hosszabb betegsége miatt képtelenné válik. A K. T. 55. §-a alapján kialakult gya­korlat értelmében a kereskedősegédekre ez a törvényhely al­kalmazandó az I. T. 94. §-ában foglalt rendelkezésekkel szem­ben, mert ez a törvényhely az ípartörvény vonatkozó rendelke­zésétől eltér. Az azonnali hatályú jogos elbocsátás alapjául szolgáló be­tegség tartamának a kir. törvényszék megítélése szerint leg­alább 6 hetet ki kell tenni. (Bpesti tszék 32. Pf. 17272/1927.) Nincsen jogszabály, amely az alkalmazottat arra köte­lezné, hogy a főnökének bejelentett betegségét ennek kívánsá­gára igazolja is. Annál kevésbé fűzheti a főnök alkalmazott­jának ehhez a vélt mulasztásához azt a következményt, hogy őt felmondás nélkül elbocsássa. (Bp. T. G. 338/1914.) Az, hogy a r.-t. könyvelője az igazgatóságot a mérleg el­készülésével állandóan bíztatta, de azt mégsem készítette el kellő időre, nem jelenti a kötelesség makacs megtagadását. (C. 8745/1915. Hj. Dt. X. 184.) Nem tekinthető az igazgatóság elleni lázításnak és fel­mondás nélküli elbocsátásra jogosító oknak, hanem csak jogos magánjogi érdekei alapszabály engedte védelmének, ha az alkal­mazott a nyugdíjintézet többi tagjait a korábbinál hátrányosabb új alapszabálytervezet ellen a közgyűlésen leendő állásfoglalásra buzdítja, habár álláspontja az igazgatóság törekvésével ellen­tétbe jutott is. (C. 1947/1911.) Az a körülmény, hogy valamely részvénytársaság igazga­tója, az ellene a társaságtól járó fizetésére vezetett végrehaj­tásról az igazgatóságot nem értesítette és a foglalás dacára fize­tését felvette, a főnök bizalmával való visszaélésnek és üzleti érdekei veszélyeztetésének oly jelensége, mely feljogosítja a tár­saságot a szolgálati szerződésnek azonnali megszűntetésére. (C. 1404/1901.) A szolgálati szerződést a főnök nincs jogosítva felbon­tani azért, mert a segéd az alatta levő munkásokat saját szolgá­lataira is használta, ha ez által az üzlet érdekei sérelmet nem szenvedtek. (C. 1257/1892.) I. A szolgálati szabályzat hiánya nem befolyásolja a felek jogait és kötelezettségeit. — II. Szolgálati kötelesség megsér­tése, ha az egyik alkalmazott a másik alkalmazott vagyonke­zelési hűtlenségét magatartásával fedezi. (C. 5587/1924.) A felmondás nélkül elbocsátott alkalmazott saját megélhetésének biztosítása végett, előbbi főnöke gyárával azo­nos gyárat, a felmondás nélküli elbocsátásból eredő igényeinek sérelme nélkül akkor is felállíthat, ha az új gyárban volt főnöke vállalatának versenygyárat is állítana. (C. 211/1910.) Az az alkalmazott, aki főnöke segédeit egy más verseny­válalatnál leendő elszerződtetésre rábírni igyekszik, felmondás nélkül azonnal elbocsátható. (C. 637/1900.)

Next

/
Thumbnails
Contents