László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. I. kötet (Budapest, 1929)

— K. T. 57. §. — 133 amely ekként az alkalmazott irányítása alatt áll, — akár a befektetett töke nagyságánál, akár az alkalmazott tisztviselők és munkások nagy számánál, akár a termelés és forgalom méreteinél fogva a kis- és középüzemek átlagos terjedelmét határozottan meghaladja és az úgynevezett nagyüzemek közé legyen sorolható. Hogy pedig, felperes ilyen önálló, csak a saját felelősségével fedezett vezető hatáskört gyakorolt, — kitűnik már magából abból az alperes által is beismert és többször felhozott tényből, hogy alperesnek egész gyára és üzeme felperesre volt bízva, ott közvetlenül egyedül ő intézkedett és alperes többi igazgatói mind külföldön lakván, csak időnként tettek rövid ellenőrző látogatást az üzemben; felperesnek e helyzetből folyó irányító szerepét viszont nem csökkenti az, hogy a külföldön lakó igazgatóságnak az ügyek folyásáról és tett intézkedéseiről megfelelő időközökben jelentést küldeni volt köteles, mert ez nyilvánvalóan csak a vezető tisztviselőkkel szemben is szükséges és szokásos ellenőrzés eszköze és módja volt. Abban a tekintetben azonban, — hogy alperes vállalata mily vagyoni értéket foglal magában, hogy gyártási eredménye mennyiségileg és értékben milyen és átlagosan mily évi vagy havi forgalmat bonyolított le és hogy átlagos tisztviselői létszáma milyen volt és a tisztviselőin kívül átlag még hány munkást foglalkoztatott, — a fellebbezési bíróság ténymegállapítást nem eszközölt, enélkül pedig a felmondási idő kérdése a felperes állása magasabb képzettséget feltételező minőségének és felelősségteljes vezető jellegének elismerése dacára sem dönthető el és erre nézve ugyancsak a Pp. 543. §. 2. bek. alkalmazandó. (C. 6681/1927. J. H. II. 835.) Csak a magasabb tudományos képzettséggel bíró (okleveles) s a nagyobb hatáskörrel felruházott alkalmazottak felmondási határideje egy év. Ha a gyár egy bérelt helyiségben átlag 30—50 munkással dolgozik, s a napi gyártás előbb 100—150, utóbb 250—300 karton cukorkaáru volt: a műszaki üzemvezető felmondási ideje — hatáskörére és a gyár terjedelmére való tekintettel — nem egy év, hanem három hó. (C. 1147/1913.) Az állandó bírói gyakorlat szerint a részvénytársaságok ügyészeit magasabb tudományos képzettségüknél fogva egyévi felmondási idő illeti meg. (C. 7794/1926.) Egy évi felmondási idő állapíttatott meg egy politikai napilap felelős szerkesztője részére. (Bp. T. 1966/1899.) Waggongyár üzemvezető mérnökének felmondási ideje egy év. (C. 44/1908.) A cégvezetőt törvényes felmondási időre járó illetményei fejében egy évre járó fizetés illeti meg. (C. 902/1897.) Ellenkező: Nincs jelentősége a fellebbezési bíróság által egyfelől a segédszemélyzet és kereskedő segédek, másfelől a kereskedelmi meghatalmazottak és cégvezetők felmondási idejére vonatkozó megkülönböztetésnek, mert ezen utóbbiak ezen minősége, csakis